A nemzeti ünnepeken sem zárhatja el magát a kormány az ellenvéleményektől!

A nemzeti ünnepeken sem zárhatja el magát a kormány az ellenvéleményektől!

gytv.jpg

A kormányzat olyan módosító javaslatot terjesztett elő, ami a nemzeti ünnepek idején kizárná a tüntetéseket Budapest legfontosabb, szimbolikus jelentőségű köztereiről, és felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy további területeket vonjanak el a tüntetések elől.

El akarták venni az önkormányzati képviselő tiszteletdíját, de a kedvét a munkától nem tudták

El akarták venni az önkormányzati képviselő tiszteletdíját, de a kedvét a munkától nem tudták

screen_shot_2018-11-13_at_16_48_11.png

Kesznyéten községben Kiss Gyulának, a helyi képviselő-testület tagjának felfüggesztették a tiszteletdíja kifizetését egy első ránézésre személyre szabottnak tűnő új önkormányzati rendelettel, de ügyfelünk meg volt róla győződve, hogy ez jogszerűtlenül történt. Azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzat így próbálta “jobb belátásra” bírni a képviselőt, akinek véleménye sokszor eltért a többségétől. Végül ügyfelünknek lett igaza, és közösen elértük, hogy visszakapja az elmaradt tiszteletdíjat.

A három legnagyobb baj az új nemzeti konzultációval

A három legnagyobb baj az új nemzeti konzultációval

screen_shot_2018-11-07_at_15_58_22.png

A nemzeti konzultáció műfajáról már többen megírták, hogy álságos konzultációnak nevezni. Valójában irányított kérdésekre, mostanra „igen vagy nem”-re egyszerűsített válaszlehetőségeket kínál, így teljesen alkalmatlan a polgárok véleményének felmérésére. A módszertani problémák mellett azért is álságos a konzultáció, mert ebben az esetben is van olyan a kérdések között, amiről már döntött a kormány. A nemzeti konzultációk valójában kampányeszközök: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a kormány kedvenc témáit, a bevándorlást és „Brüsszel”-t vették elsőként sorra. A legújabb nemzeti konzultáció nevében a családok védelméről szól, de valójában ugyanarra a sémára épül, mint a korábbiak. Sorra vettük, hogy mi a három legnagyobb probléma vele.

Az adatvédelmi szabályok miatt nem tudhatta meg miért halt meg édesanyja a kórházban

Az adatvédelmi szabályok miatt nem tudhatta meg miért halt meg édesanyja a kórházban

stethoscope-and-ballpen-on-prescription.jpg

Elképesztő történeteket hallottunk már arról, hogy milyen indokokkal próbálják meg a betegeket és hozzátartozóikat eltántorítani attól, hogy hozzáférhessenek a kórházi dokumentumokhoz. Az egyik betegjogi kitelepülésen azonban olyan esettel kerestek meg minket, ami még nekünk is meglepő volt. Az ÁNTSZ az új EU-s adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra hivatkozva küldött el egy fiatal férfit, aki kórházi fertőzésre gyanakodva akart halott édesanyja laboreredményeihez hozzáférni.

A bíróságok helyre tudják hozni a választási bizottságok rossz döntéseit

A bíróságok helyre tudják hozni a választási bizottságok rossz döntéseit

hammer-books-law-court-lawyer-paragraphs-rule-1_1.jpg

A közelgő önkormányzati választások szempontjából rossz hír, ha a választási bizottságok keze a kormánypárti jelöltek felé hajlik, de jó hír, hogy a bíróságok még mindig tudnak független ítéleteket hozni. Viszont a bíróságon csak az tud hatékonyan érvelni, aki mögött egy felkészült ügyvéd áll. A Momentumnakrendelkezésére állt ez a támogatás a szombathelyi ügyben, de vajon a független és a civil szervezetek által támogatott jelöltek képesek-e megvédeni magukat a választási ügyekben? Segítséget nyújtunk minden olyan jelöltnek, akinek a választási eljárásban megsértették a jogait.

2018. október 14-én időközi önkormányzati választást tartottak Szombathelyen. A Momentum Mozgalom egy olyan plakáttal kampányolt, amin ironikusan a FIDESZ-KDNP jelöltjének alkalmatalnságát állította. A plakát ellen az egyik fideszes önkormányzati képviselő kifogást tett, arra hivatkozva, hogy valótlanságot állít és ezzel csökkenti a kormánypárti jelölt választási esélyeit. A Helyi Választási Bizottság megbírságolta a Momentumot, mondván, hogy a választási plakát a választókat megtéveszti és ezzel csökkenti a FIDESZ-KDNP jelöltjének választási esélyeit. A Momentum bírósághoz fordult a  döntés ellen.

A Momentum plakátján ez szerepelt:

screen_shot_2018-10-25_at_16_06_50.png

(A kép a bírósági ítéletből származik)

A választási szervek problémája az volt a plakáttal, hogy

nem arányokat és mértékeket kifogásolt, hanem azt a tényállást sugallta, hogy a városvezetés, a FIDESZ-KDNP vezette kormány és annak prominens helyi képviselője ígéreteik ellenére semmit, egy nagy »0«-t nyújtottak a városnak.

Csakhogy a kampányba ennek bőven bele kell férnie.

A választási plakátokon a pártok és jelöltek véleményeket mondanak, amelyek alapján a választópolgárok következtetéseket tudnak levonni. Emlékezhetünk arra, amikor a 2016-os népszavazási kampányban a kormány teleplakátolta az országot azzal, hogy „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni.” Persze, sem Brüsszel, sem Belgium, sem az Európai Unió nem akart egy városnyi illegális bevándorlót Magyarországra telepíteni. A bíróság döntése szerint azonban az ilyen kampány tevékenységet el kell tűrni. A Momentum most ehhez képest egy kevésbé félrevezető túlzással próbálkozott. Ironikus választási üzenetet közölt annak érdekében, hogy felhívja a szombathelyiek figyelmét a kormánypárti jelölt rossznak gondolt fejlesztési politikájára.

csendesforradalmar_gomb.png

A választási bizottságok kiálltak amellett, hogy a plakát valótlanságot állított a kormánypárti jelöltről, és hogy ennek nincs helye a választási kampányban. A bíróság azonban helyre tette ezt a korlátozó megközelítést. A bíróság szerint “[a plakáton közölt] politikai vélemény -- meghökkentő és akár túlzó megnyilvánulásai ellenére -- a vélemény-nyilvánítás szabadságának legteljesebb biztosítása érdekében nem korlátozható [...]”. A bíróság nem volt nehéz helyzetben, mert korábban már egyértelműen kimondta az Alkotmánybíróság, hogy [h]a a megnyilatkozásnak a közügyek vitája, kiváltképp a kampány sajátosságaira tekintettel észszerűen tulajdonítható olyan jelentés, amely szerint a közlést a választók az érintett múlt- vagy jövőbeli politikájára vagy a jelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként (nem pedig szó szerint) értelmezik, akkor a közéleti vita legintenzívebb szférájának szabad alakulása érdekében ebből kell kiindulni.És igen, a Momentum nyilvánvalóan a kormánypárti jelölt alkalmasságát firtatta a plakáttal, így nem sértette meg a jogot.

Az eset tanulsága, hogy a választási bizottságok korlátozhatják ugyan az önkormányzati képviselő-jelöltek jogait, de a rossz döntéseket a bíróság helyre tudja tenni. Félő azonban, hogy az önkormányzati választásokon nem minden jelölt mögött áll egy profi jogász csapat, ami képes végigvinni egy ilyen nagyon speciális jogorvoslati eljárást.

Felismerve a nehezített terepet, készen állunk arra, hogy  jogi segítséget nyújtsunk a civil szervezetek jelöltjeinek és mindenki másnak, aki nem tudja megvédeni magát az időközi és az általános önkormányzati választásokon a jogi eljárásokban. Választási Jogi Programunk 2019-ben is mindent meg fog tenni azért, hogy a választási  jogsértésekre és a jogszerűtlen választási szervi döntések találjunk jogorvoslatot. Most azt láthattuk, hogy a választási szervek döntése nem befolyásolta érdemben a választás kimenetelét, végül az ellenzéki jelölt szerzett mandátumot. Szeretnénk azt elérni, hogy a jogszerűtlenségnek a jövő évben is minél kisebb következményei legyenek és érvényre juthasson a választópolgárok akarata. Ha választási jogsértést észlelsz, írj nekünk a valasztas@tasz.hu címen!

Szabó Attila

Tényleg nehezebb lesz mostantól tüntetni?

Tényleg nehezebb lesz mostantól tüntetni?

screen_shot_2018-10-22_at_13_51_27.png

Sokunk életében eljön az a pont, amikor annyira felháborodunk egy közéleti eseményen, hogy kimenjünk egy tüntetésre, vagy akár szervezzünk egyet. Egy egészséges demokráciában nem kell rendszeresen tiltakoznunk a hatalom lépései miatt, de megvan rá a lehetőségünk, hogy ezt bármikor megtehessük. Ezért nagyon ijesztő, ha csak a gondolata is felmerül annak, hogy politikai véleményünk kinyilvánításában korlátozhatnak minket. Az új gyülekezési jogi törvényről sokan úgy vélik, hogy ezt a célt szeretnék vele elérni. Legutóbbi Megafon estünkön arról beszélgettünk, hogy mennyire jogosak ezek a félelmek.

Ápolók takargatják az egymás előtt vetkőző férfiakat és nőket

Ápolók takargatják az egymás előtt vetkőző férfiakat és nőket

12134671045_b3dbbf9f31_c.jpg

Éppen egy műtétre vársz a kórházban. Ez már önmagában egy olyan helyzet, amikor teljesen kiszolgáltatottnak érzed magad, egészséged az orvosok és a kórházi személyzet kezében van. Bármi, ami ilyenkor még kiszolgáltatottabbá tehet, akár a legkisebb kényelmetlenség is, elviselhetetlenül gyötrelmes lehet. Ha egy dolog van, amit végképp szeretnél elkerülni, az az, hogy idegenek lássanak meztelenül.

Működésben a tüntetés-korlátozó törvény

Működésben a tüntetés-korlátozó törvény

screen_shot_2018-10-10_at_11_56_27.png

Az október 1. óta hatályos gyülekezési törvény legalizálta a rendőrségnek azt a korábbi jogsértő gyakorlatát, hogy védett személyek jelenlétére hivatkozva korlátozta a tüntetéseket. És ha már a rendőrség kapott egy ilyen lehetőséget, akkor rögtön Erdogan budapesti látogatása alkalmával élt is vele.

Négy jel, hogy egyre nagyobb a baj az egészségügyben

Négy jel, hogy egyre nagyobb a baj az egészségügyben

jon-butterworth-191557-unsplash.jpg

Bármit is állít a kormány vagy harsog a propaganda, lassan tényleg mindenkinek van saját tapasztalata arról, hogy egyre katasztrofálisabb a magyar egészségügy helyzete. Akik megtehetik, menekülnek az állami egészségügyből. Ők súlyos tízezreket áldoznak a gyógyulásukra, miközben persze ugyanúgy fizetik a TB-jüket is. Akiknek pedig erre nem futja, imádkoznak, hogy még azelőtt sorra kerüljenek a várólistáról, mielőtt meghalnak.

Véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása

Véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása

binocular_1.jpg

Egész Európa adatgyűjtését alapvetően érintő döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A tizenkét civil szervezettel közösen indított (aztán mások ügyeivel egyesített) perünk ítéletében a testület velünk egyetértve kimondta, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelése sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, így véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása és megfigyelése.