Végre megjelent az a kormányrendelet, ami meghatározza, hogyan lehet felmentést kérni a hatéves kortól kötelező iskoláztatás alól. Ebben a bejegyzésben értelmezzük a rendeletet és praktikus tanácsokat is adunk, hogy mit érdemes tennie annak, aki szeretné még egy évig óvodában tartani a gyerekét. Útmutatónkat december 12-én frissítettük!
Már a nyáron elfogadták a törvénymódosítást, ami jövő szeptembertől hatéves korban kötelezővé teszi az iskolakezdést, de egészen november végéig nem alkották meg azt a rendeletet, amiből a részletszabályok kiderülhettek volna. Most végre megjelent a jogszabály, ami több rendeletet is módosít.
Mit tegyek most, ha halasztani szeretnék?
Az új szabályok ismeretében is változatlanul azt javasoljuk, hogy aki szeretné, hogy még egy évig óvodában maradjon a gyereke, most igyekezzen elérni, hogy a szakértői bizottság megvizsgálja! Erről itt írtunk részletesen. Korábbi álláspontunkat az OH útmutatója is megerősíti, amely egyértelművé teszi, hogy a szakértői bizottsági állásfoglalást kérése jogilag lehetséges – annak ellenére is, hogy ez módszertanilag eléggé vitatott, és több pedagógiai szakszolgálat vonakodott ennek eleget tenni. Mostanra mind több szakértői bizottság végzi el a vizsgálatokat, ha pedig ezt megtagadja, az jogellenes!
Meddig lehet a szakértői véleményt beszerezni?
- A törvény értelmében erre az OH-hoz küldendő halasztási kérelem benyújtásának utolsó napjáig van lehetőség
- Ez alapvetően január 15-e, de egy friss módosítás értelmében 2020-ban január 31-e lesz!
Mi történik, ha a szakértő nem javasolja az iskolakezdés halasztását?
Ekkor még mindig van lehetőség a halasztás iránti kérelem benyújtására.
Hogyan, meddig, és kinek kell benyújtani a kérelmet?
- Az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani a kérelmet, ezt meg lehet tenni postai úton, vagy az OH honlapján – ígérik, hogy erre létre fognak hozni egy űrlapot. Részletek az OH honlapján.
- Az OH a kérelmeket csak január 1-je után fogadja be, tehát ha korábban fel is adjuk, január 1-je előtt ne érkezzen be.
- A benyújtás határideje 2020. január 31. Ez az utolsó nap, amikor postára lehet adni a kérelmet, tehát nem kell még határidőn belül meg is érkeznie! (Ez változás az eddigiekhez képest, a január 15-i határidőt 2020-ban kitolták a hó végéig.)
Mivel érveljek a beadványban, hogy engedélyezzék a halasztást?
A sikeres eljárás érdekében javasoljuk, hogy a beadvány pontosan indokolja meg a halasztás kérelmezését. Ebben a posztunkban gyűjtöttük össze, hogy milyen érveket lehet felhozni, a Szülői Hang pedig rengeteg praktikus érvet gyűjtött össze itt.
Csak kivételes esetekben rendelik ki a szakértőt
Hasonlóan a magántanulóság helyébe lépő egyéni munkarend kérelmezéséhez, a tankötelezettség halasztásánál is csak kivételes esetben fog szakértő eljárni. A hatóság ugyanis alapvetően szakértő nélkül, csakis az iratok alapján hozza meg a döntését. A szülőt és a gyereket nem hallgatják meg, hogyha úgy érzik, hogy ilyesmire szükség lenne, akkor szakértői vizsgálatot fognak elrendelni. A szülő viszont az eljárás során bármikor tehet nyilatkozatot, kiegészítve a korábban előadottakat.
Ha kirendelik a szakértőt, mikor lesz a vizsgálat?
A szakértői vizsgálat időpontjáról a kérelem megérkezése utáni öt napon belül értesítést küldenek. A vizsgálatot a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belülre fogják kitűzni.
Melyik szakértő fog eljárni?
A járási hivatal fogja kijelölni az eljáró szakértői bizottságot. Ez alapvetően az lesz, amelyiknek a működési területén a gyermek lakóhelye (vagy tartózkodási helye) van. Előfordulhat az is, hogy azt a szakértői bizottságot rendelik ki, aminek a területén a gyermek óvodája található.
Mi történik a vizsgálat után?
A szakértői bizottság elkészíti a szakvéleményét, amit az eljárás megindításától számított 30 napon belül megküld a járási hivatalnak. Ezután a hivatal döntést hoz. Az egész eljárásnak maximum hatvan nap alatt be kell fejeződnie.
Mi van, akkor, ha nem tudok elmenni a vizsgálatra?
A rendelet különbséget tesz aközött, hogy önhibából, vagy önhibán kívül mulasztottuk el az időpontot.
- Ha önhibából nem jelenünk meg, vagyis nincs olyan mentő körülmény, ami miatt nem tudtunk megjelenni a vizsgálaton, akkor már nem kaphatunk újabb időpontot! Az eljárás ekkor is végig fog menni és a hivatal döntést hoz, de csak a meglévő iratokra tudnak majd támaszkodni, a szakértői vélemény hiányozni fog. Nem lenne nagy meglepetés, ha ezt jó indoknak tartanák a kérelem elutasítására.
- Ha önhibán kívül nem jelentünk meg, akkor egy alkalommal kaphatunk pótidőpontot. Ezt az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított öt napon belülre fogják kitűzni.
Mi a helyzet akkor, ha korábban már SNI-t állapítottak meg?
Ha már korábban megállapították, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű (SNI-s), akkor is be kell adni a kérelmet, ha nem szeretnénk, hogy hatéves korában iskolába kelljen mennie. Ebben az esetben viszont a megyei szakértői bizottság fog eljárni – mégpedig az, aminek a működési területén a gyermek lakóhelye (tartózkodási helye) található, vagy aminek a területén a gyermek intézményes ellátásban részesül (óvodába jár).
Ha mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), illetve beszédfogyatékosság megállapítására jogosult szakértői bizottságra van szükség, akkor azt fogják kirendelni, amelyik a sajátos nevelési igény tényét korábban, a kérelem benyújtását megelőzően megállapította.
Lesz lehetőség jogorvoslatra?
Igen, az Oktatási Hivatal elutasító döntésével szemben – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – bírósághoz lehet fordulni. Erről itt írtunk részletesen.
Mit kell tennem, ha a szakértő már korábban megállapította, hogy a gyerekem nem iskolaérett?
Ilyenkor egyáltalán nem kell benyújtani a kérelmet, mert automatikusan jár az extra év az óvodában! A törvény szerint akkor, ha a szakértői bizottság január 31. előtt a gyermek óvodai nevelésben történő részvételét további egy nevelési évig javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.
Inkább a szakértői bizottsághoz menjek, vagy az OH-hoz nyújtsak be kérelmet?
Mindenképpen azt javasoljuk, hogy aki szeretné, hogy még egy évig óvodában maradjon a gyereke, most igyekezzen elérni, hogy a szakértői bizottság megvizsgálja! Az OH eljárása bürokratikus és nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni sajátosságait. Ráadásul ha a szakértői bizottság nem is állapítaná meg az iskolaérettség hiányát, az elméleti lehetőség még mindig adott, hogy az OH-hoz forduljunk, tehát így nagyobb eséllyel indulunk. Igaz, hogy a szakértők most nincsenek könnyű helyzetben, de a gyerekek érdeke elsősorban az, hogy ők döntsenek az iskolaérettségükről. Hogy milyen nehéz a dolguk, arról szívszorító posztban számol be egy szakértői bizottsági gyógypedagógus.
Illusztráció: Free-Photos / Pixabay
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.