Történetünk során mindig alapvető volt számunkra, hogy nem annak alapján döntjük el, kinek nyújtunk jogsegélyt, hogy egyetértünk-e a céljaival. Ez azokra is vonatkozik, akik tüntetéseken nyilvánítottak véleményt – bármi is legyen az a vélemény. Vannak, akik hajlamosak saját politikai nézeteik alapján megítélni tevékenységünket: így fordulhat elő, hogy a mai napig megkapjuk bármilyen téma kapcsán, hogy hol voltunk 2006-ban.
„Ugyanúgy ott voltunk a tüntetők mellett, akik rendőri túlkapások áldozatai voltak, vagy akikkel szemben eljárásokat indítottak” – mondja Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének munkatársa. Azok közül, akiket védtünk, senkit nem ítéltek el, mindenkiről bebizonyosodott, hogy nem viselkedett erőszakosan.
Ezekben az eljárásokban konkrét személyeket védtünk, ennek ellenére átfogóbb eredményeket is sikerült elérnünk: szakértői vélemények támasztották alá, hogy a rendőrség úgy vetett be tömegoszlató eszközöket – főleg gumilövedékes fegyvereket –, hogy azokat nem tesztelték a jogszabályoknak megfelelően, a rendőröket nem képezték megfelelően a használatukra, így lényegében jogellenes volt az alkalmazásuk.
A 2006 őszén történtek politikai és szakmai szempontból is jelentős tanulsággal jártak a rendőrség számára. Azóta nem jellemző, hogy a gyülekezési jogot erőszakos módon sértenék meg, annál inkább adminisztratív eszközökkel, például területlezárásokkal. Erre legfeljebb akkor van gyors jogorvoslat, ha a rendőrség előzetesen korlátozna, akadályozna meg egy tüntetést.
Előfordul az is, hogy egy már zajló tüntetést próbál korlátozni a rendőrség területlezárásokkal, területelvonásokkal, feloszlatással. Az utólagos jogorvoslat sajnos ritkán elég hatékony – ha évekkel később ki is mondja a bíróság, hogy a rendőrség jogellenesen járt el, az már nem teheti meg nem történtté a jogkorlátozást. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a rendőrség rosszhiszeműen járjon el, ha az a feladat, hogy a tüntetésnek vége legyen, mert pl. idelátogat egy külföldi vezető, és senkit sem szeretnének a Kossuth téren látni.
Ha megsértik a gyülekezési jogot, soha nem azt nézzük, hogy miért akart valaki tüntetni, hanem azt, hogy sérült-e a joga, vagy sem. Amikor 2006-ban védtük az eljárás alá vont tüntetőket, nagy valószínűséggel voltak köztük olyanok, akik egyébként nagyon nem szimpatizálnak a TASZ elveivel. 2010 óta is számos alkalommal segítettünk ilyen tüntetőknek, szervezőknek. Volt, hogy kifejezetten szélsőjobboldali felvonulásokkal kapcsolatban álltunk ki amellett, hogy adott esetben nekik is ugyanolyan joguk van tüntetni, mint másoknak.
Erre példa az „Adj gázt!” elnevezésű, kifejezetten provokatív szándékkal megszervezett motoros felvonulás. A szervezők konkrét segítséget nem kértek, de felszólaltunk az ellen, hogy a rendőrség a törvénnyel ellentétesen próbálta megakadályozni az eseményt: nem lett volna lehetőség arra, hogy azután tiltsák meg a rendezvény megtartását, hogy azt korábban tudomásul vették. Ráadásul közvetlenül a tiltás előtt politikai utasítások hangoztak el a miniszterelnök és a belügyminiszter részéről, ezektől nem tudta magát függetleníteni a rendőrség. A történtek kapcsán jeleztük: a provokatív demonstrációra nem az utólagos, politikai utasításra született betiltás a megfelelő válasz, hanem az, hogy a tüntetés közben szigorúan betartatják a törvényt a rendezvény résztvevőivel, és megakadályozzák, hogy az antiszemita motorosok mások jogait sértő – megfélemlítő, kirekesztő, gyűlöletre uszító – cselekedeteket valósítsanak meg. Azért is volt ez fontos, mert ellen akartunk állni annak, hogy politikai vezetők utasítása és ne a törvény legyen egy rendezvény megtiltásának alapja. Ha egy szélsőséges tüntetés esetén ezt elfogadjuk, nem lesz alapunk tiltakozni akkor, amikor egy kormányellenes tüntetést tiltanak be így.
Hasonlóan jogsértő volt, amikor a kínai miniszterelnök budapesti látogatásán a Tibet függetlenségéért tüntetőket addig zaklatták, igazoltatták a rendőrök, amíg elvonult a konvoj. Vagy hogy pont a látogatás idejére rendelte be a bevándorlási hivatal az itt élő tibetieket.
A tavaly hatályba lépett új gyülekezési törvény is inkább a rendőrségnek kedvez: „sokkal inkább rendészeti, mint szabadságjogi szempontú” – mondja Hegyi Szabolcs. Bővült azon okok listája, amelyek alapján meg lehet tiltani tüntetéseket, és sokkal szélesebb mérlegelési jogot kapott a rendőrség, a szervezőkre és a résztvevőkre viszont sokkal több szabálysértési és büntetőjogi felelősség hárul. Némi előrelépés viszont, hogy rendezték az ugyanarra a helyszínre és időpontra bejelentett, versengő rendezvények elsőségét, és a spontán gyűlés intézménye is bekerült a jogszabályba.
Azon viszont az új gyülekezési törvény sem változtat, hogy ragaszkodunk az elveinkhez. Amikor Juhász Péter akarta kifütyülni a miniszterelnök beszédét, őt védtük meg. De meg fogjuk védeni a Fidesz szimpatizánsait is, ha egy kormányváltás után ők akarják majd kifütyülni az aktuális miniszterelnököt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.