Miért titkolja az ÁNTSZ a kórházi fertőzések számát? A nekünk küldött levélben másra hivatkozik, mint a nyilvánosság előtt – de egyik érve felháborítóbb, mint a másik. Döntés-előkészítő adatok és műfélelem az adatok félreértelmezésétől: rendet vágunk az álszent érvek között és megnézzük, ugyanezt a kérdést hogy kezelték kilenc éve (spoiler: pont ugyanígy).
A budapesti Szent János Kórház betegforgalma 41 343 fő volt 2014-ben az OEK jelentése szerint (a 2014-es a legfrissebb összesítésük). A csornai Margit Kórház ezzel szemben csak 1 859 főt fogadott. Ha feltételezzük, hogy a Margitban 200 fertőzés történt 2014-ben, a Jánosban viszont 400, ez alapján az adat alapján melyik kórházba feküdnének be?
Hogyha a Jánost választották, jó hírünk van: Önök megugrották az ÁNTSZ tesztjét, alkalmasak a kórházi fertőzési adatok megismerésére, mert értik, hogy egy nagyobb intézményben a fertőzés is több, mint a kisebben.
Az ÁNTSZ szerint ugyanis pusztán az alapján, hogy melyik kórházban mennyi fertőzés történt, „azt gondolhatja egy laikus, aki ezt elolvassa, hogy akkor én abba a kórházba akarok elmenni, ahol ez a szám nagyon alacsonyan van […] De ha megnézzük, hogy az ő betegségét vajon abban a kórházban lehet-e gyógyítani, ott megvannak-e a megfelelő eszközök hozzá, megfelelő szaktudás hozzá, akkor viszont nagyon kudarcot vallanánk” – ezt mondta Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos az RTL Klub Híradójának. De ugyanezt már egy közlemény formájában is kiadták korábban.
Azt most hagyjuk is, hogy mennyire szabad az intézményválasztás Magyarországon (nagyon korlátozottan), a betegek legnagyobb része beutalóval megy a kórházba, és nem válogat az intézmények között. De ha így is lenne, akkor sem lehet egy közérdekű adatot csak azért visszatartani, mert fennáll a veszélye annak, hogy azokat nem tudja mindenki helyesen értelmezni. Arról nem is beszélve, hogy az ÁNTSZ-t semmi nem akadályozza meg abban, hogy segítsen az adatok megértésében.
Ehhez képest mit hozott eddig nyilvánosságra az ÁNTSZ a kórházi fertőzésekről? Az átlagember számára teljességgel érthetetlen jelentéseket, amikben olyan mondatok vannak, mint hogy„A fertőzések incidenciája – az összes jelentendő multirezisztens kórokozó tekintetében – az egyes intézmények között jelentős eltérést mutat: az értékek 10 000 kibocsájtott betegre vonatkoztatva 0,92-240 (percentilisek: P25=6,12; P50=15, 21; P75=23,07) és 100 000 ápolási napra vonatkoztatva 1,06-169, 47 fertőzés (percentilisek: P25=5,34; P50=12, 26; P75=28, 25) között mozognak.”
Önök melyiket értik jobban: a fenti mondatot, vagy azt, hogy „János kórház: 400, Margit kórház 200”?
9 éve is ugyanerről ment a vita
2007-ben az [origo] egyik újságírója nagyon hasonló témában kért állásfoglalást az – akkor még létező – adatvédelmi ombudsmantól. Azt kérdezte, hogy közérdekű adatnak tekintendők-e az egyes kórházi osztályok halálozási arányaira vonatkozó információk. Az adatvédelmi biztos pozíciója akkor betöltetlen volt, így helyette Szabó Máté mint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa válaszolt. Először is leszögezte, hogy a szóban forgó adatok közérdekű adatok, nyilvánosságra hozhatók. Ezt követően azonban hosszasan fejtegeti, hogy miért kell nagyon vigyázni az adatokkal. „Az egyes kórházak statisztikai adatai azonban »nyers« adatok, önmagukban alig vagy egyáltalán nem alkalmasak az összehasonlításra” – írja. „A nyilvánosságra hozott adatok helyes értelmezéséhez azonban minden esetben szükség lesz az indikátorokkal kapcsolatos ismeretekre is!” Szabó szerint az emberek nem tudják értelmezni az adatokat: „ha ki is alakul szakmai konszenzus egy indikátor tekintetében, és összehasonlíthatóvá is válik az egyes kórházak tevékenysége, ez még nem jelent garanciát arra, hogy minden egyes beteg esetében valószínűsíthetők a túlélés esélyei. Ez ugyanis nagy mértékben a saját egészségi állapotunktól, nem pedig különböző »rangsoroktól« függ.” Az egykori ombudsman tehát nem tett egyértelmű állásfoglalást, mert szerinte – bár közérdekűek az adatok – óvatosan kellene csak nyilvánosságra hozni őket.
Legyen egyértelmű: a közérdekű adatok nyilvános adatok. A kórházi fertőzések adatai ebbe a körbe tartoznak. Ha az adat gazdája magától nem hozza őket nyilvánosságra, külön lehet kérni ezt – mi is ezért fordultunk az ÁNTSZ-hez. Ennek csak akkor nem kell eleget tennie, hogyha van valamilyen törvényes ok, ami felülírja a nyilvánosság igényét: például minősítették, vagy a kért formában nem áll rendelkezésre, vagy éppen későbbi döntéshez fogják felhasználni.
Múltkori posztunkban már írtunk ez utóbbi kategóriáról, a döntés-előkészítő adatokról. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a kórházi fertőzések száma nem lehet döntést előkészítő adat, nyilvánosságra kell hozni őket. Erről a bíróság fog dönteni, mert perrel próbáljuk kikényszeríteni a számok közzétételét.
Asbóth Márton
Photo credit: tommy the pariah[away] via Visualhunt / CC BY
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.