Az utóbbi napokban arról vitáztak az 1001 orvos hálapénz nélkül kezdeményezés tagjai és az ÁNTSZ, hogy vannak e megfelelő és hozzáférhető adatok a nozokómiális fertőzésekkel kapcsolatban. Kinek van vajon igaza és mi a baj az adatokkal?

A nozokómiális fertőzések olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Ha egy fertőzés a kórházba kerülés után több mint 48 órával jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel nozokómiális fertőzésről van szó. Az ilyen fertőzéseket okozhatják más betegek, látogatók, vagy a személyzet által a kórházba hurcolt kórokozók, de az is előfordulhat, hogy a beteg saját szervezetében élő mikroorganizmus szaporodik el a kórházi tartózkodás alatt. Mivel egyszerre több beteggel tartanak kapcsolatot, a kórházi dolgozók maguk is könnyen hordozóvá válhatnak, anélkül, hogy ők maguk megbetegednének. A legyengült immunrendszerű betegek jóval fogékonyabbak mindenféle fertőzésre. A megelőzésben kiemelten fontos a fertőtlenítésre vonatkozó szabályok betartása, az egyszer használatos eszközök cseréje.

Ilyen fertőzések mindenhol a világon jelen vannak, minden egészségügyi rendszerben. Az ilyen esetek 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni - írja az ÁNTSZ. Ebből a mondatból viszont az is kiderül, hogy az esetek 50-70%-át meg lehetne előzni! Tehát a 2014-ben, az epidemiológiai központ adataiból kiindulva, 663-928 fertőzés megakadályozható lett volna. Az, hogy az elkerülhető esetekből mennyit sikerül valóban megelőzni, nagyban eltérhet a különböző feltételekkel dolgozó kórházakban, egészségügyi intézményekben.

A fertőzésekről a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere előírásai szerint kell jelentést tennie az adott kórháznak az ÁNTSZ felé. A vitában az ÁNTSZ arra hivatkozik, hogy Magyarország az Unió egyik legátfogóbb jelentési rendszerét használja. A jelentési adatlapból, mely valóbán bárki számára elérhető az Országos Epidemiológiai Központ honlapján, valóban részletes jelentési kötelezettségre való törekvés derül ki. Az már egy másik kérdés, hogy ennek a jelentési kötelezettségnek mennyire komolyan tesznek eleget a kórházak. Az ANTSZ szerint örvendetes módon a jelentési fegyelem is rohamosan javul. A jelentési fegyelem javulásában, az egyre pontosabb adatszolgáltatásban szerepet játszik, hogy az ÁNTSZ felügyeli, ellenőrzi és hitelesíti (validálja) a kórházak jelentéseit… A növekvő esetszám nem feltétlenül jelenti azt, hogy több eset történik, viszont az biztos, hogy egyre több esetről szerzünk tudomást! Ezzel szemben gyakorló orvosok arra panaszkodnak, hogy az adatok nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet.

De még akkor is, ha nem kérdőjelezzük meg, hogy valóban megbízható, részletes adatokkal rendelkezik az ÁNTSZ a kórházi fertőzéseket illetően, alapvető problémát látunk abban, hogy ezek a részletes adatok nem elérhetőek a nyilvánosság számára. Az Országos Epidemiológiai Központ minden évben jelentést tesz közzé, amelyben összegezve kapjuk meg, hogy hány eset fordult elő országos szinten. A kórházakra, osztályokra vonatkozó transzparencia hiánya azonban megnehezíti egy felelősebb egészségügy kikényszerítését. Az ÁNTSZ a paternalista megközelítésű közleményében azt sugalmazza, hogy mindenki nyugodjon meg, az ÁNTSZ látja a részletes adatokat és ha valamelyik egészségügyi szolgáltatónál problémát látnak intézkednek: Hazánkban a biztonságos betegellátás feltételei adottak. Amennyiben az ÁNTSZ olyan hiányosságot tár fel, amely a betegbiztonságot veszélyezteti, megteszi a szükséges lépéseket.  

Éppen az 1001 orvos hálapénz nélkül kifogásai világítanak rá arra, hogy milyen elengedhetetlen a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok nyilvánossága, hogy ne bízni kelljen a hatóságokban, hogy végzik a dolgukat, hanem mindenki meggyőződhessen róla maga, és nyilvánosságra kerüljön ha mégsem. Ma, amikor sok kórházban, egészségügyi intézményben maguk a betegek tapasztalják nap mint nap az áldatlan állapotokat, akkor végképp nem reális az ÁNTSZ által elvárt feltétlen bizalom. Meggyőződésünk, hogy épp a nyílt, átlátható működés az -tehát ha nyilvánosságra kerülnek a problémák és látható és kikényszeríthető azok megoldása-, ami helyreállíthatja a bizalmat az egészségügyben.

Éppen ezért fordul a Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi Programja közérdekű adatigényléssel az ÁNTSZ-hez, hogy  valóban mindenki számára elérhetőek legyenek a nozokómiális fertőzésekre vonatkozó részletes adatok.

Fernezelyi Borbála

Az illusztráció forrása: http://compfight.com/