Tízből egy kamasz kipróbált már valamilyen dizájnerdrogot

Tízből egy kamasz kipróbált már valamilyen dizájnerdrogot

screen_shot_2018-03-04_at_14_35_25.png

Mi a helyzet a dizájnerdrogokkal? Mik aktuálisan a legnagyobb veszélyek és milyen megoldási lehetőségek vannak az ország egyes településein szinte minden fiatalt érintő problémával? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat új beszélgetéssorozatunk, a Megafon első alkalmával.

Egy lépés az átláthatóbb rendőrség felé

Egy lépés az átláthatóbb rendőrség felé

screen_shot_2018-02-28_at_15_23_54.png

Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit  a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.

Választás van, tisztességes eljárás nincs

Választás van, tisztességes eljárás nincs

valasztasz.jpg

Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek  egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.

Jogsértő-e az Erzsébet-utalvánnyal győzködni a szavazókat?

Jogsértő-e az Erzsébet-utalvánnyal győzködni a szavazókat?

hands-suit-give-take-offer-present-presentation-1.jpg

Hódmezővásárhelyen nem csak a kampány dübörög, hanem a gazdaság is: minden nyugdíjas tízezer forintos Erzsébet-utalványt kap a helyi önkormányzattól, amely már nem is tudja hova tenni halmokban heverő költségvetési tartalékát. De van bármi baj azzal, ha kicsit könnyebbé teszi az önkormányzat a nyugdíjasok februárját? Jogsértő kampánytevékenységről van szó, vagy tisztességtelen, de jogilag kifogásolhatatlan gyakorlatról? És hogyan lehet fellépni a tisztességtelen kampány ellen?

Mitől kampány a kampány?

A kormánypárti kommunikáció igyekszik azt is tagadni, hogy a hódmezővásárhelyi osztogatás egyáltalán kampánytevékenységnek minősül. Idézzük Lázár János miniszter urat: “azt kérem, mindenki tartsa vissza magát, és ne sértse meg a hódmezővásárhelyi nyugdíjasokat azzal, hogy azt állítja, a 10 ezer forintos utalvánnyal szavazatot lehet tőlük venni”. A miniszter úr kérése azonban félreértésen alapul. Az utalvány-osztogatás nyilvánvalóan a kampány része. Minden eszköz, tevékenység a kampány része ugyanis, ha a kampányidőszakban kerül rá sor, és a választói akarat befolyásolására irányul, vagy akár arra alkalmas. Az Erzsébet-utalványok osztogatása nem azért a kampány része, mert a nyugdíjasokat ennyivel meg lehetne venni. Hanem azért, mert az osztogatás időzítését semmi más nem indokolhatja, mint az a cél, hogy az önkormányzat a választások eredményét, a választók döntését befolyásolja. Nem lenne mindez ilyen egyértelmű, ha az osztogatás nem kiemelkedő jelenség lenne, hanem a lakosságnak rendszeresen nyújtott változatos szolgáltatásokba illeszkedne. A nyugdíjasokat tehát nem az sértegeti, aki nevén nevezi a dolgokat -- hanem az a közhatalom-gyakorló, aki feltűnően a kampány közeledtével figyel a nyugdíjasok, vagy bármely más szavazói csoport jólétére.

Jogsértő-e az osztogató kampány?

Azt már kimondtuk: az Erzsébet-utalványok osztogatása Hódmezővásárhelyen a kampány része. De jogsértő-e az ilyen kampány? A válasz éppilyen egyértelmű: igen, jogsértő. Az önkormányzat ugyanis nem szállhat be egyetlen jelölt, párt javára sem a kampányba. Lehet, hogy az önkormányzati képviselő-testület többsége az egyik versengő jelölttel szimpatizál, de ettől még az önkormányzat kizárólag a köz érdekét szolgálhatja. Nem hozhat olyan döntéseket, amelyek célja egyik vagy másik jelölt győzelemhez segítése. A kampány céljaira különösen tilos a már kialakult bírósági gyakorlat szerint állami, önkormányzati infrastuktúrát, közpénzt felhasználni. A röplapokat a pártirodában, nem pedig az önkormányzati hivatal költségvetésén lehet nyomtatni; a kampány költségeit a párt költségvetéséből, nem pedig az önkormányzati költségvetésből kell kifizetni. Márpedig minden körülmény arra mutat, hogy az önkormányzat kifejezetten a Fidesz-KDNP javára igyekszik közpénzből befolyásolni a választói akaratot.

Az osztogatás jogsértő mivoltát ráadásul akkor is könnyen beláthatjuk, ha megnézzük: úgy általában mire való a kampány. A kampány  minden demokratikus választás előfutára. De csak akkor van értelme, ha minket, szavazókat segít a tájékozódásban, a felelős, tudatos választópolgári döntéshozatalban. Az utalványok, tojások, laptopok stb. osztogatása nyilvánvalóan nem segít ebben: legfeljebb manipulál, nem pedig meggyőz; nem segíti, hanem aláássa a felelős döntést.

duhosharcos_gomb.png

Mit tehetek a jogsértő, tisztességtelen kampány ellen?

A jogsértő, tisztességtelen kampányt viszont nem kell tétlenül néznünk. Minden magyar választópolgár joga, hogy fellépjen kifogások benyújtásával a jogszerűtlen kampány ellen. Ehhez kínálunk segítséget a TASZ választásokkal kapcsolatos honlapján, ahol számtalan más fellépési lehetőség mellett azt is elmondjuk, mikor jogsértő a kampány, és hogyan, mikor, kinek lehet kifogást tenni ez ellen. Sőt: minta-kifogást is kínálunk, hogy a lehető legkönnyebben tudj élni a jogaiddal.

Az utalvány-osztogatás ellen nehéz jogi lépéseket tenni, hiszen az osztogatás célját kellene bizonyítani. Ettől még nem kevésbé jogszerűtlen ez a kampánytevékenység -- de pont a bizonyítás nehézségével élnek vissza mindazok, akiknek közhatalmi pozícióikban éppen lehetősége van a hasonló osztogatásra. Nem csak jogi eszközökkel lehet azonban fellépni a tisztességtelen kampány ellen: útmutatónkban stratégiai tippeket is adunk a fellépéshez.

Sajnáljuk a nyugdíjasoktól azt a kis plusz pénzt?

Nem. Elítéljük a jogsértő, tisztességtelen kampányt -- de nem szabad megítélnünk azokat, akik rászorulnak a juttatásokra. Mindannyiunk feladata azonban, hogy meggyőzzük rászoruló polgártársainkat: az elfogadott juttatások nem kötelezik őket semmire, és mindig az éppen hatalmon lévőktől fognak érkezni. Szavazzanak csak bátran bárki másra (vagy akár az osztogatóra, ha őt tartják más miatt a legjobb jelöltnek), szabad belátásuk szerint.

A jogsértő, tisztességtelen kampány elleni fellépéshez itt találsz további információkat és segítséget!

Mráz Attila

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

27958637136_16c0e160f5_c.jpg

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Varázslattal a mumusok ellen!

Varázslattal a mumusok ellen!

unnamed-1_1.jpg

Aki olvasta gyerekként vagy szülőként a Harry Pottert, vagy látta a filmeket, pontosan tudja, mi a mumus, és hogyan kell ellene fellépni: a Commikulus varázsigével. A mumus egy olyan lény, ami mindig azzá változik, amitől a vele szemben álló a legjobban fél. Ha valaki a helyébe lép, a mumus átváltozik, mindenkivel szemben a számára legfélelmetesebb formát veszi fel. A hatalmát a varázsige azzal töri meg, hogy a félelmetes lényt leleplezi, egy vicces szituációba helyezi át, ettől pedig a mumus már nem is olyan félelmetes. Azoknak, akik más meséken nőttek fel: ugyanerről szól az is, amiben elhangzik, hogy a király meztelen.

Meghalt a gyógyászati kannabisz atyja, de az általa elindított változásokat már semmi sem állíthatja meg

Meghalt a gyógyászati kannabisz atyja, de az általa elindított változásokat már semmi sem állíthatja meg

812199888_29968b996e.jpg

Mára a világ legkülönbözőbb pontjain engedélyezik a marihuána orvosi használatát. Kevesen tudják, hogy a gyógyászati kannabisz mozgalma a kaliforniai meleg közösségből indult ki az AIDS-járvány felbukkanásakor. Írásunkkal a mozgalom kulcsfigurájára, a január végén elhunyt Dennis Peronra emlékezünk.

Fűdílerből emberi jogi aktivista

Dennis Peron New Yorkban született 1945-ben, de élete nagy részét Kaliforniában töltötte. A vietnami háborúból visszatérve egy San Franciscói hippikommunában nyitott éttermet, aminek második szintjén marihuánát árusított. Peront ezért többször bebörtönözték és egy rajtaütés során a lábát is meglőtték. Politikai aktivistává az 1980-as években kibontakozó AIDS-járvány tette, amiben szerelmét  és több barátját is elveszítette. Ekkoriban még alig lehetett tudni valamit a vírusról és az orvosok a félelem miatt gyakran visszautasították a betegek kezelését, akik számára ez egyet jelentett a halálos ítélettel. Peron évek óta tudott a marihuána palliatív alkalmazásáról és az AIDS-betegekkel foglalkozva hamar felismerte, hogy a kannabisz az alkalmazott gyógyszereknél hatékonyabban és kevesebb mellékhatással növeli az étvágyat, segíti az alvást és csillapítja a fájdalmakat. Megfigyelését évekkel később a tudomány is alátámasztotta, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az első gyógyászati kannabisz készítményt az AIDS-cel és a kemoterápiával járó tünetek – a hányinger és az étvágytalanság – kezelésére törzskönyvezték.

Az 1980-as évek alatt Peron egy pincérnő segítségével kannabisszal sütött browniekat juttatott el egy San Franciscói kórház AIDS-osztályára, hogy ezzel javítsa a betegek életminőségét. 1990-ben, két héttel párja halála után, Peron kampányt indított a kannabisz gyógyászati célú birtoklásának dekriminalizációjáért. Aktivistatársaival közösen népszavazást kezdeményezett, hogy Kalifornia vegye fel a kannabiszt a jóváhagyott gyógyszerek listájára és tegye receptre felírhatóvá az olyan betegségek és egészségügyi állapotok esetén, mint az AIDS, a glaukóma, a rák és a sclerosis multiplex. A receptre felírhatóság ekkor még nem, de az orvosi célú dekriminalizáció kezdeményezése 1991-ben sikerrel járt. San Francisco Felügyelőtanácsa utasította a rendőrséget, hogy hunyjanak szemet a gyógyászati célú kannabisz birtoklása felett.

csendesforradalmar_gomb.png

Helyi döntésből globális betegjogi mozgalom

Peron ezt követően megnyitotta a San Francisco Cannabis Buyer’s Club nevű gyógyászati kannabisz üzletét, elsődlegesen AIDS- és rákbetegek számára. A maga nemében ez volt az első ilyen vállalkozás a világon, ezért Peronra ráragasztották a „gyógyászati kannabisz atyja” nevet, amit élete végéig büszkén viselt. Peron részt vett a 215. Indítvány elkészítésében, amely a kannabisz orvosi felírásának engedélyezését tartalmazta. Kevéssel a népszavazás előtt razziát tartottak az üzletében és közel 20 kg marihuánát foglaltak le. Az akció mögött sokan politikai motivációt sejtettek, de a népszavazás ezzel együtt is 56%-kal átment, ezzel pedig Kaliforniában már 1996-ban engedélyezetté vált az orvosi engedéllyel rendelkező betegek számára a kannabisz birtoklása és előállítása. Az engedélyre jogosító betegségek sorában a rák, az anorexia, az AIDS, a krónikus fájdalom, a görcsök, a glaukóma, az ízületi gyulladás és a migrén szerepel, valamint „minden más betegség, amelyben a marihuána enyhülést hozhat”. A törvény a gondviselők számára is engedélyezi a kannabisz termesztését, valamint előírja a törvényhozók számára, hogy gondoskodjanak a kannabisz biztonságos és megfizethető forgalmazásáról.

Kalifornia beindította a gyógyászati kannabisz dominóját: még 1996-ban Arizonában is lehetővé vált a kannabisz orvosi felírása, 1998-ban pedig már Washingtonban, Oregonban, Alaszkában és Nevadában is engedélyezték a gyógyászati célú használatát. Mára az USA 50 államának többségében felírhatja az orvos a kannabiszt egészségügyileg indokolt esetekben.

A gyógyászati kannabisz az elmúlt évtizedben kitört az észak-amerikai kontinensről és már Dél-Amerika több pontján, Ausztráliában és közel tíz európai országban vált receptre felírhatóvá. Mióta a tudomány egyértelmű bizonyítékokkal szolgál a kannabisz jótékony egészségügyi hatásaira, nem kérdés, hogy orvosi célú alkalmazása a politikai és ideológiai akadályok elhárulásával világszerte el fog terjedni. Mi mindent megteszünk azért, hogy ez a pillanat Magyarországon is minél hamarabb bekövetkezzen.

Kardos Tamás

Photo credit: Scott Beale on VisualHunt / CC BY-NC-ND

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi

11186742126_384393bf01_c.jpg


Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a záhonyi rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.

Fordulat készül a francia drogpolitikában

Fordulat készül a francia drogpolitikában

france.jpg

Franciaország kezdi belátni, hogy több millió, a társadalomra veszélytelen állampolgárt értelmetlen börtönnel fenyegetni drogfogyasztás miatt, és a rendőrségi kapacitásokat fontosabb lenne a kereskedőkre fordítani.

A drogfogyasztó már nem célpont

A francia drogpolitika ezidáig a régióban egyedülálló szigoráról volt híres. A magyar törvényekhez hasonlóan a kábítószer fogyasztása és saját részre történő birtoklása itt is bűncselekménynek minősül, ami akár 1 év börtönbüntetést vagy 3750 euró pénzbüntetést is vonhat magával. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a drákói szigor ellenére Franciaország 1,4 millió rendszeres és 5 millió alkalmi használójával Európa egyik legnagyobb kannabiszfogyasztója és a bíróság rendszerint csak enyhébb pénzbírsággal sújtja a fogyasztókat. Emmanuel Macron már elnökségi kampánya során is előrevetítette a csekély mennyiséges kábítószerügyek esetére a dekriminalizációt, ami a láthatóan eredménytelen bűnügyi elrettentés helyett a realitásokból indul ki.

A napokban megszületett parlamenti jelentés törvénymódosítási javaslatai között szerepel a kábítószerek használatának a dekriminalizációja. A dokumentumot egy kormánypárti centrista és egy republikánus képviselő jegyzi, akiket a kormány bízott meg drogpolitika javaslatok kidolgozásával. A kábítószer-használók tekintetében a javaslatcsomag nem egységes, de azonos irányba mutat. A börtönbüntetés helyett mindkét képviselő pénzbírság kiszabását írná elő, ám míg az egyik javaslat szerint a fizetés elmaradása esetén nyitva maradna a lehetőség a büntetőeljárás megindítására, addig a másik képviselő ilyen esetben csak a bírság mértékét emelné, de nem adna lehetőséget büntetőeljárás indítására. Vagyis a dekriminalizációt javasolja, hogy a rendőrök a fogyasztók helyett a drogkereskedőkre tudjanak fókuszálni. A francia büntető törvénykönyv – a magyarhoz hasonlóan – nem tesz különbséget a kábítószerek között, így ez a törvényjavaslat nem csupán a kannabiszra, hanem minden kábítószerre vonatkozna. A javaslatok egy nagyobb büntetőügyi reformcsomag részét fogják képezni és várhatóan tavasszal kerülnek a parlament elé.

csendesforradalmar_gomb.png

Büntetőeljárás helyett pénzbírság

A javaslatokat áttekintve Gerard Collomb  belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a teljes dekriminalizáció helyett csupán az egyszerűsített pénzbírságok bevezetése várható, ami 150-200 euróra tehető. Ez viszont azt jelenti, hogy az esetek túlnyomó többségében ezentúl nem fog büntetőeljárás indulni birtoklás miatt.

A drogpolitikai reformok már korábban megkezdődtek Franciaországban, amikor 2016 októberében megnyílt az ország első felügyelt droghasználói szobája, aminek létesítéséért mi is évek óta kampányolunk Budapesten.

A Talking Drugs oldal összeállítást készített az elmúlt év drogpolitikai fejleményeiről. Az alábbi térképen jól látható, hogy Európa az enyhébb drogpolitikák irányába halad – így például Norvégia és Grúzia is dekriminalizált, Németország és Görögország pedig a gyógyászati kannabiszprogram elindítása mellett döntött.

 

Sokadszorra fejezzük ki reményünket aziránt, hogy a közeljövőben Magyarország is a drogpolitikai reformok útjára lép és napirendre veszi a dekriminalizáció, a gyógyászati célú kannabiszhasználat és a felügyelt droghasználói szobák létesítésének kérdéseit, ezek hiánya ugyanis alapvető jogok sérüléséhez vezet. Magyarországon az állam a felnőtt lakosság körülbelül 15%-át fenyegeti börtönnel olyan tevékenységért, aminek nincs áldozata, megvonja a segítséget a legproblémásabb szerhasználóktól és betegek ezreit fosztja meg a lehetőségtől, hogy kannabisszal enyhítsék krónikus betegségeik tüneteit. Mióta kutatások és gyakorlati tapasztalatok is igazolják a megengedőbb drogpolitika hatékonyságát és humánusságát, a szigor fenntartása nem más, mint szűklátókörűség és felelőtlenség.

Kardos Tamás

Az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugsága

Az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugsága

to_k_a_sz.png

Közelmúltban kiadott állásfoglalásunkra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenzéki pártokat ért szankcióról egy állami szervhez szokatlanul heves reakció érkezett az ÁSZ-tól. Közleményük azonban nem csak hevessége miatt sikerült emlékezetesre, hanem amiatt is, hogy minden bekezdésére jut egy olykor kérdésnek álcázott, könnyen megcáfolható  ̶á̶l̶l̶í̶t̶á̶s̶ hazugság.