Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!

Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!

screen_shot_2018-04-25_at_17_20_27.png

Lajos egy Pest megyei településen él, szülei halála óta testvérei között ingázva (a nevet megváltoztattuk). Húga napi 8-10 órát dolgozik, kisgyermekére hetente három-négyszer Lajos vigyáz. Ha kell főz, bevásárol, vagy ételt hoz a krisnások ételosztásáról. Ügyeit önállóan intézi, ha szükséges, nagynénje segíti a hivatalos levelek megírásában. Lajos autizmussal és skizofréniával él, kismértékben halláskárosodott is, de eddig elboldogult az életben. Rokonai segítik, megtalálta a fogyatékossággal élő embereket segítő civil szervezeteket, állami támogatásban részesül. Aztán egy kórházi kezelést követően, a kórház jelzésére belépett az életébe a gyámhatóság és megkezdődött a gondnokság alá helyezési per.

Újraszámlálást? Új választást? Egyiket sem?

Újraszámlálást? Új választást? Egyiket sem?

valasztasz.jpg

Napok óta hangos a sajtó és a közösségi média választópolgárok és politikusok követelésétől, hogy számolják újra a szavazatokat, vagy ismételjék meg a választást egyes szavazókörökben. A választási eljárásról szóló törvény valóban tartalmaz ilyen rendelkezéseket, de azok nem feltétlenül ugyanazt jelentik, amire az azt követelők gondolnak, és nem is feltétlenül azzal az eredménnyel járnak, amit várnak tőle.

Újraszámlálás

A szavazatok újraszámlálását a választás eredményével szemben indított eljárásban a választási bizottság vagy bíróság rendelheti el. A választás eredményét megállapító döntés az a döntés, amely kimondja, hogy az adott egyéni választókerületben hány szavazatot adtak le az egyéni jelöltekre és megállapítja, hogy ezek alapján melyik jelölt szerezte meg az egyéni választókerületi képviselői mandátumot. Ugyanez a döntés tartalmazza, hogy hány listás szavazatot adtak le a választókerületben, illetve hogy hány töredékszavazat keletkezett.

A fellebbezésben két dolgot lehet kifogásolni.

  • Egyrészt, hogy a szavazatszámláló bizottság törvénysértően állapította meg a szavazóköri eredményt.
  • Másrészt, hogy a megsértették azokat a szabályokat, amelyek alapján összesítik a szavazóköri eredményeket és megállapítják választási eredményt.

 

Az újraszámlálásra csak akkor kerülhet sor - akkor viszont kötelező - ha a fellebbezés elbírálása a szavazatok újraszámlálása nélkül nem lehetséges, vagyis ha a két fenti kérdés enélkül nem dönthető el. Másképp: az újraszámlálás tényleg csak a számlálás során történt adminisztratív hibák vagy jogsértések kiküszöbölésére jó. Így tehát a hibás szavazólapok kiosztása, vagy bármilyen, a szavazás során történt jogsértés ezzel az eszközzel nem orvosolható.

Az újraszámlálás lehet teljes vagy részleges: azaz lehetséges, hogy csak egyes szavazólapokat vagy egyes szavazókörökben leadott szavazólapokat számlálnak újra.

A választás megismétlése

A szavazatszámláló bizottság tevékenységével és döntéseivel összefüggő jogsértések ellen kifogást lehet benyújtani a szavazástól számított három napon belül (a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivétel). Ez a típusú eljárás tehát nem a számlálással, hanem a szavazatszámláló bizottság ezt megelőző tevékenységével kapcsolatos hibák, jogsértések orvoslására irányulhat. (Pl. nyílt szavaztatás, jogellenes “segítség” nyújtása, hibás szavazólapok kiadása stb.) Ha a kifogás alapos és valóban jogszabálysértés történt, akkor a választási bizottság vagy a bíróság a választási eljárást vagy annak egy részét megsemmisíti és megismételteti. Ilyenkor az újraszámlálásra nincs lehetőség, és annak nem is lenne értelme, hiszen a kifogás ilyenkor nem a szavazatok összesítését, hanem éppen keletkezésük módját kifogásolja. (Egy szélsőséges példával: nyílt szavazás történt, vagy a szavazatszámláló bizottság tömeges nyújtott jogellenesen “segítséget” a szavazóknak azzal, hogy megmondta, hová kell behúzni az X-et.)

Lehet azt is kérni a jogorvoslati eljárásokban, hogy a választási bizottság vagy a bíróság változtassa meg az első fokú határozatot. Ez a megváltoztatás jelentheti azt, hogy megváltoztatják a választás eredményét (más nyeri el a mandátumot), és azt is, hogy a választás eredményét megsemmisítik és a választást részben vagy teljesen megismétlik. Ilyenkor kijelölik azt a napot is, amikor meg kell ismételni a szavazást. A választási joggyakorlat nem egységes abban, hogy az eredeti szavazás eredményének szorossága befolyásolja-e, hogy meg kelljen ismételni a szavazást. A bírósági gyakorlatban találhatunk olyan döntést is, ami szerint nem mérvadó, hogy hány szavazat leadása történt jogellenesen. Egy másik esetben ugyanakkor éppen azért nem került sor a szavazás megismétlésére, mert nem volt valószínű, hogy a jogsértés befolyásolta volna a választás eredményét (a választókerületi nyertes nagy többséggel nyert, a jogsértés pedig a bizonyítékok alapján nem érintett sok szavazatot). Így azt sem lehet megjósolni, hogy ha most indulnak a szavazás megismételtetésére irányuló eljárások, akkor azoknak csak akkor van-e esélye a sikerre, ha szoros a támadott szavazás eredménye, vagy egy-egy egyedi jogsértés súlyossága is megalapozhatja-e azt.

Az egyéb, sem a szavazás lefolytatásával, sem pedig a szavazatok összeszámlálásával, az eredmény megállapításával kapcsolatba nem hozható adminisztratív hibák nem eredményzhetnek sem újraszámlálást, sem pedig ismételt szavazást. Ilyen például a miskolci eset, amelyben a választási bizottság néhány órás késéssel állapította meg a szavazás eredményét. Ez önmagában ugyan nem jogszerű, de a Jobbik indítványa ellenére nem fogja megváltoztatni az eredményt.

csendesforradalmar_gomb.png

Ki érheti el az újraszámlálást vagy a választás megismétlését?

Ezeket a jogi eljárásokat sokan megindíthatják: választópolgárok, jelöltek, jelölő szervezetek egyaránt. Fontos azonban, hogy a választási bizottságoknak a kérést elutasító döntése után a jogerős döntést hozó bíróság elé már csak olyanok juttathatják az ügyet, akik a kifogásolt jogsértésben érintettek (pl. olyan választópolgár, akinek a szavazatát befolyásolhatta a jogsértés, vagy olyan jelölt, aki az adott választókerületben indult).

Melyiket szeressem?

Nem mindegy tehát, hogy újraszámlálásra vagy a szavazás megismétlésére indul egy jogi eljárás: más esetben lehet ezeket kérni, mások a határidők és más eredményre vezetnek. A legfontosabb, hogy az erre jogosult szervek átlátható eljárásokban hozzanak döntéseket, hogy visszaállítsák az elveszett közbizalmat a választások tisztaságával kapcsolatban.

Dojcsák Dalma

Ez nem egy lista, ez egy büszke közösség, ami a szabad Magyarországért dolgozik!

Ez nem egy lista, ez egy büszke közösség, ami a szabad Magyarországért dolgozik!

tasz_csopi_1.jpg

Amikor meglátod a neved a Figyelő listáján többféle érzés vetekszik benned egymással. Először nevetsz, aztán dühös leszel, aztán kicsit meg is ijedsz. Nálunk a taszban nagyon különböző élethelyzetben lévő munkatársak dolgoznak. Mást jelent egy ilyen listára felkerülni a három gyerekes családanyának vagy családapának, mást jelent éppen az első gyerekét váró nőnek, és mást harmincas évei elején járó független fiatalnak. Ennek megfelelően mást jelent dühösnek lennünk és megijednünk is. De túl az első riadalmon, egymásra mosolyogva az irodában mindannyian ugyanúgy és ugyanannyira vagyunk büszkék a munkánkra, amit a magyar állampolgárokért végzünk.

Ha veled csalnák el a választásokat, járj túl az eszükön: tippek, trükkök

Ha veled csalnák el a választásokat, járj túl az eszükön: tippek, trükkök

63590477372266994598017158_vote.jpg

A választások tisztasága mindannyiunknak jár, de nem mindenkinek adatik meg. Polgártársaink az ország számos településén kiszolgáltatottak az uzsorásnak, a közmunkát adó önkormányzatnak, vagy éppen azon múlik, tudnak-e gyermeküknek enni adni, hogy elfogadnak-e minden pénzszerzési lehetőséget. Nincs mindenki abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a választást elcsalókkal való együttműködést akkor sem, ha ez morális meggyőződésével ellentétes – és akkor sem, ha maga szeretne élni szavazatával. Most olyan polgártársainknak aduk tanácsokat, akik hasonlóan szorult helyzetükben sem szeretnének valaki más akaratának puszta eszközévé válni a választáson. Végigveszünk néhány jellemző csalási formát, és megnézzük, ha belekeveredtél, hogy tudsz minél biztonságosabban kikeveredni belőle.

A fogyatékossággal élőknek kell a választójog!

A fogyatékossággal élőknek kell a választójog!

screen_shot_2018-04-06_at_15_41_01.png

A választáson való részvétel arról is üzen, hogy ki szólhat bele egy ország jövőjének alakításába, ki tartozik egy politikai közösséghez. Az afroamerikai emberek által kivívott  jog és a nőjogi mozgalom eredményei után sokan az utolsó választójogi mozgalomként tekintenek a fogyatékossággal élő emberek szavazati jogának elérésére. Magyarországon 2014-ben 46 583, 2016-ban pedig 49 2016 gondnokság alatt álló személy volt kizárva a választójogból. Ferenc egy volt közülük.

Lehet-e olyan, hogy valaki alkalmatlan a szavazásra?

Lehet-e olyan, hogy valaki alkalmatlan a szavazásra?

29060955_10160065679440234_3014984657728658623_o.jpg

Ki lehet zárni bizonyos csoportokat a  a választás lehetőségéből? Milyen bevett indokokkal vitatják valaki választóképességét? Miért vonják meg a választójogot a 18 év alattiak, illetve egyes gondnokság alatt élők esetében?  Ehhez hasonló kérdésekkel foglalkoztak meghívott vendégeink a második, Megafon estünkön.

Amikor egy nagykorú állampolgárt gondnokság alá helyeznek, akkor a gyermekekhez hasonlóan nem hozhatnak döntéseket, illetve nem is adhatják hozzájárulásukat döntésekhez, például nem rendelkezhetnek ingatlanuk felett, akár nem is házasodhatnak, és választójogukat sem gyakorolhatják. Ez ugyan nem mindenkire igaz, de a gondnokság alatt állók jelentős részére érvényes. Ez különösen azért problémás, mert ezekben az esetekben nem nyilvánvaló, hogy milyen szempontrendszer mentén határozzák meg a képességi kompetenciák meglétének határát. „Nem tudjuk egymás felé objektíven igazolni az alkalmasságra vonatkozó elképzeléseket” – hangsúlyozta Mráz Attila, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője. Az alkalmassági vizsgálatok során olyan kérdésekkel szembesülnek a gondnokság alatt élők, amelyre a választójoguk birtokában lévő állampolgárok nagy része nem tudna választ adni (pl. az Alaptörvény negyedik módosításának tartalmával). Fogyatékossággal élő emberek esetében ez a jogkorlátozás nem igazolható.

A beszélgetésben Sipos Ferenc is részt vett, akit 2010-ben, 19 éves korában helyeztek gondnokság alá. Választójoga így – saját szavait idézve – kárba veszett, hiszen ugyan senki sem gyakorolta helyette, Ferenc semmilyen értelemben nem tudott élni vele. Másodfokon a TASZ-hoz fordult, akik sikeresen képviselték őt a bíróságon. A gyermekek, illetve fiatalkorúak esetében szintén képlékeny, hogy miért épp 18 éves koruktól van szavazati joguk. Németh Barbara, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi programvezetője Ausztria példáját hozta fel: ott 2007-ben 16 éves korra szállították le az általános választójogot, ezt megelőzően azonban három éven keresztül konzultáltak a gyerekekkel a kérdésről, lehetővé téve, hogy ne önkényes, kizárólag felülről meghozott döntés szülessen.

csendesforradalmar_gomb.png

Itthon azonban a gyerekek sok esetben semmilyen felkészítést nem kapnak állampolgári jogaik gyakorlására. Gál Tamás, a Kürt Alapítványi Gimnázium tanára kiemelte, hogy a Nemzeti Alaptanterv szinte percre pontosan szabályozza a diákok életét, így igen kevés alkalommal állnak döntési helyzet előtt. Sipos Botond, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi követe szerint a passzív tanulási rendszer nem járul hozzá a véleményalkotás fejlődéséhez, és „ha valaki nincs tisztában alapvető állampolgári ismeretekkel, akkor 18 évesen sem képes a választójog megfontolt gyakorlására”.

Mráz Attila szerint emberi jogi értelemben a tankötelezettséget csak az indokolhatja, hogy a közoktatásban eltöltött évek alatt felkészítik a gyerekeket az állampolgári döntéshozatalra és az önrendelkezésre.   Azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy vajon miért nem egyezik a tankötelezettség korhatára, illetve a választókorra jogosultság. Kapelner Zsolt filozófus, a CEU doktorandusza hozzátette, hogy a felkészítési periódus feltételezésétől nem nagy lépés azt a következtetést meghozni, hogy az államnak kötelessége, hogy képessé tegye polgárait arra, hogy éljen szavazati jogával, ahelyett, hogy akadályokat, illetve feltételeket támasztana feléjük.

Hajdu Laura, TASZ önkéntes

Nekik itthon nem volt semmi gondjuk

Nekik itthon nem volt semmi gondjuk

screen_shot_2018-03-22_at_18_20_06.png

Kati gyerekeit októberben vitték el, azóta harcol értük minden nap. Végül 4 hónapos küzdelme eredményre vezetett, a három gyerek újra otthon van. Sem ők, sem szüleik nem értik, mi szükség volt erre a „kis kirándulásra”, - ahogyan a gyámhivatal nevezte, amikor nevelőszülőkhöz szállította a gyerekeket.

Véleményt mondani márpedig szabad!

Véleményt mondani márpedig szabad!

i_gyperlu_nk.jpg

Ügyfelünket, egy helyi bloggert két kritikus posztja miatt perelte be a bicskei önkormányzat összesen egy millió forint kártérítésre. Az önkormányzat szerint a posztok sértették a város jó hírnevét. A bíróság most megállápította, hogy erről nem volt szó, a blogger csak elmondta a véleményét a város két intézkedéséről. Ez sem bántó, sem sértő nem volt, így pedig a kritikus megjegyzéseket egy önkormányzatnak tűrnie kell.

Miért különösen aktuális ma Magyarországon az Antirasszista világnap üzenete?

Miért különösen aktuális ma Magyarországon az Antirasszista világnap üzenete?

2307875209_f8769f6bfb_o.jpg

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját – antirasszista világnap – március 21-én tartják. Az ENSZ 1960-ban jelölte ki ezt a napot világnappá, annak emlékéül, hogy egy békés tüntetés résztvevői közül 69 ember vesztette életét, miután a dél-afrikai rendőrség tüzet nyitott rájuk.