Ne olvasd el, mert drogos leszel!

Ne olvasd el, mert drogos leszel!

275963647_cbb9dcda27_o.jpg

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma amiatt vonhatja meg a támogatását a DUE Médiahálózattól, amiért a diákújságíró lapban a fiatalok olyan témáról szólaltattak meg szakértőket, ami minden fiatalt érinthet, ez pedig a marihuána legalizálása. A demokratikus közbeszéd súlyos válságtünete, hogy egy releváns, több országban is felmerülő drogpolitikai kérdésről még egy kiegyensúlyozott, objektív és pártatlan cikk sem jelenhet meg állami támogatással.

Legitim kérdésfelvetés szakértői megvitatása


Arról vitatkozni, hogy a kábítószereket hogyan szabályozzuk, világszerte legitim. A kannabisz különleges helyet foglal el ebben a vitában, hiszen globálisan a leggyakrabban használt illegális szer, aminek fogyasztása – szakértői elemzések szerint – relatíve alacsony kockázattal jár (ellentétben például a legális alkohollal és dohánnyal). Több ország ezért a kábítószerek kevésbé kockázatos kategóriájába sorolja a kannabiszt és vannak, akik egyenesen legalizálták a rekreációs használatát (Uruguay, Kanada, az USA több állama). A kannabisz használata azonban nem veszélytelen, ezért a legalizációval kísérletező államok különös figyelmet fordítanak az ártalmak megelőzésére és csökkentésére. Az USA-ban jelenleg 9 államban jött létre a kannabisz legális piaca és a hozzá fűzött remények többsége bevált – kiváltképp a fiatalkori kipróbálások csökkentésének tekintetében. A DUE cikke tehát olyan szabályozási kérdést jár körbe, amely a világ demokráciáiban legitim politikai kérdésnek minősül. Világszerte továbbra is élénk vita övezi a kannabisz fogyasztásával, forgalmazásával kapcsolatos különböző szakpolitikai javaslatokat.


Fontos azonban tudni, hogy minden legalizációs megközelítés alapja a fiatalkorúak védelme, ami egybecseng a kormány  Nemzeti Drogellenes Stratégiájának célkitűzésével is. Akár Kanadára, az USA-ra vagy Uruguayra tekintünk, minden modell elsődleges célja, hogy a fiatalok ne juthassanak kannabiszhoz. Ezt rendszerint a nemzeti dohányboltok rendszeréhez hasonló formában biztosítják, ahova csak felnőttek léphetnek be és ahol kannabiszon kívül más terméket nem lehet értékesíteni. Emellett szigorúan tiltják a reklámokat és a kannabisz legális vásárlásából befolyt adó egy jelentős részét drogprevencióra, illetve szenvedélybeteg-ellátásra fordítják.

csendesforradalmar_gomb.png


A Magyar Idők számára a DUE-cikk legaggasztóbb megfogalmazása az, hogy a „legalizálást az iskolában kell elkezdeni”. Az előbbiek tükrében ez azonban mindössze annyit jelent, hogy a legalizációs modellekben a hangsúlyt az iskolában nem a bűnügyi következményekre, hanem a fiatalkori használat és a függőség megelőzésére kell helyezni, ahogyan ezt egyébként a legalizációs modellt ismertető Sárosi Péter, a TASZ korábbi munkatársa ki is fejti.


Nem igaz tehát a Magyar Idők tudatos félremagyarázása, miszerint Sárosi azt mondaná, hogy „a marihuána tulajdonképpen gyógyszer, és érdemes már gyerekkorban elkezdeni, mert csupa jótékony hatása van.” Épp ellenkezőleg: a legalizáció elsődleges célkitűzése, hogy a fiatalkorúak ne juthassanak kannabiszhoz! Ezt a célt az USA legalizáló államainak többségében sikerült is elérni. Az USA Egészségügyi Minisztériumának részeként működő Függőség és Mentálhigiénés Szolgáltatások Adminisztrációja (SAMHSA) tavaly megjelent kimutatása szerint 2016-ban az 5, már  akkor legalizáló állam közül 4-ben csökkent a kannabisz kamaszkori kipróbálásának aránya, átlagosan 2-3%-kal, míg egyetlen államban nőtt, ott is mindössze 0,4%-kal.

A vita szabadsága

Érthetetlen tehát, hogy egy diákoknak szóló újságnak miért kell a támogatás elvesztésétől tartania, ha mégis beszámol egy ilyen modellről szakértők megkérdezésével, akik ráadásul egyaránt arra a konklúzióra jutnak, hogy Magyarországon ez a modell jelenleg még korai lenne.  

A vita fontos, az ellentétes vélemények megismerése kell ahhoz, hogy később felelősen dönthessünk. A drog legalizálás vagy szigorítás témakörét körbejáró cikk elolvasása pedig nem okoz drogfüggőséget.

Propaganda ügyosztály

A Magyar Idők cikksorozata a szólásszabadság korlátozása mellett azonban a kormányzati propagandamédia sajátos természetével is szembesít: a szándékos félrevezetéssel, a tények relativizálásával és hamis színben való feltüntetésével, a kormány által ellenségnek kikiáltott csoportok és azok tagjainak megbélyegzésével, nem mellékesen pedig azzal, hogy az államilag finanszírozott média (jelen esetben a Magyar Idők) nem sajtóként, hanem az állam szerveként működik (erről bővebben itt írtunk) . A DUE-cikket, valamint a Magyar Idők  erre érkezett cikksorozatát ebben a rendszerben kell értelmezni. Az  állami pénzek ellenőrzése során a minisztérium propaganda ügyosztálya észreveszi a “hibát” (jelen esetben egy szakmai vitát) a gépezetben és újságcikknek kinéző kétségbeesett levelezésbe kezd a minisztérium másik szervével. Néhány napos zavar után megtörténik a korrigálás: a hibát elkövető megbüntetése, pontosabban a szakmai vitának teret adó, az újságírás alapvető szabályait követő diáklap pénzügyi támogatásának megvonása vagy az ezzel való fenyegetés. Ezzel az esettel pedig a diáklap (DUE Tallózó) megtanulta a cenzúra fogalmát, megismerte annak természetét.

Bodrogi Bea- Kardos Tamás

Photo credit: infodump on Visualhunt / CC BY-NC-ND

Törvénygyártás: valódi vita nélkül dönt a szabadságodról a kormány

Törvénygyártás: valódi vita nélkül dönt a szabadságodról a kormány

img_0019.jpeg

Most zajlik az Országgyűlésben a választási eljárásról szóló törvény módosítása és az új gyülekezési törvény megalkotása. Mindkét javaslatban súlyos problémákat találtunk: Az új gyülekezési törvény ellehetetlenítheti a polgárok véleménynyilvánításának szabadságát, a választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig a választást teszi átláthatatlanabbá, egyenlőtlenebbé, és kevésbé szabaddá. Elmentünk az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésére, hogy megfigyelhessük, mennyire van lehetőség a törvényjavaslatok súlyához méltó vitára. Kíváncsiak voltunk, hogy a bizottsági tagok a nekik elküldött érveinket megfontolják-e. Sajnos nem csalódtunk kellemesen, a törvénygyár kritika és gondolatok nélkül zakatol át a polgárok szabadságjogain néhány ellenzéki képviselő próbálkozása ellenére. Mi azonban felkészültünk arra, hogy a hamarosan megváltozó jogszabályi környezetben is kiálljunk a polgárok politikai szabadságjogai mellett.

Az említett két jogszabály-tervezet megjelenését követően végigolvastuk és elemeztük azokat, hiszen a bennük szabályozott alapjogok a demokrácia legalapvetőbb építőkövei közé tartoznak. Az elemzésünkben értékeltük a pozitív változásokat és rámutattunk a választásokat tisztességtelenebbé és átláthatatlanabbá, valamint a gyülekezést nehezebbé és körülményesebbé tevő szabályokra is. Részletes elemzéseinket, akárcsak azok összefoglalóit, és két percben olvasható terjedelemre zanzásított javaslatainkat megküldtük mind a 199 országgyűlési képviselőnek bízva abban, hogy elolvassák vagy legalább átfutják azokat, és konkrét javaslatainkkal megkönnyítjük a szakmai munkájukat.

A jogalkotási szabályok szerint mind a két tervezetről vitát folytatott az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága, amelynek ülésén mi is jelen voltunk. Szerettük volna megtudni, hogy a bizottságban van-e lehetőség a szakmai szempontok ütköztetésére, az előterjesztő megfontolja-e a különböző álláspontokat.  Természetesen nem voltunk naivak, arra számítottunk, hogy elsősorban az ellenzéki képviselők fogják az álláspontunkat használni, de így volt ez a korábbi kormányok idején is. A bizottság ülése azonban letaglózó volt.

csendesforradalmar_gomb.png

Összesen három órában tárgyalta a bizottság a választási eljárás módosításáról szóló (mintegy 80 oldalas) törvényjavaslat  és a (hozzávetőlegesen 50 oldalas) új gyülekezési jogi törvényjavaslatot, valamint az összes, ezekhez érkezett módosító javaslatot is. Valamint Handó Tünde Országos Bírósági Hivatal elnök 2017. első féléves beszámolóját is, de az már egy másik történet. A bizottság tagjai illetve pártjaik már a megelőző héten megkapták részletes elemzéseinket és azok összefoglalóit. Azonban a bizottság mind a 13 tagjának még a részletes vitát megelőzően újra kiküldtük az elemzéseinket és az erről készített egy-egy oldalas összefoglaló anyagot. Kértük őket, hogy ne támogassák a javaslatok azon pontjait, amelyek a demokratikus játékszabályokat -- köztük a tiltatkozás, tüntetés szabadságát, és a választójog szabad, egyenlő feltételek közötti gyakorlását, a szabad és tisztességes választásokat -- rombolják. Gondolva a kormánypárti képviselőkre, kifejezetten kértük azt is, fontolják meg, hogy milyen lesz az új szabályok szerint választani és tüntetni, amikor már nem Orbán Viktornak hívják majd a miniszterelnököt.

A bizottság kormánypárti többsége minden kérdés, kritika vagy gondolat nélkül fogadta el a törvényjavaslatokat. Az ellenzéki képviselők némelyike szakszerű és releváns kritikával is próbálkozott, de erre a többségben lévő kormánypárti tagok felől mindössze egy “savanyú a szőlő” válasz érkezett. A tárgyalt törvényjavaslatokat előterjesztő Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő és Völner Pál államtitkár (aki egyébként szintén a Fidesz országgyűlési képviselője)  az ellenzéki javaslatokra egytől egyig csupán annyit dörmögtek hideg, gépies hangon: “nem támogatjuk”. A szakmai érvekre semmilyen formában nem reagáltak ők sem, az Igazságügyi Bizottság tehát a jogászi szakmai munka terepe helyett a puszta pecsételés színhelye lett. Végül tehát nem a bizottság ellenzéki tagjain múlt, hogy a törvénygyár semmilyen formában nem rezonált a jórészt jogászszakmai érvekre.

A demokrácia nem a többség akaratának makacs, gépies érvényesítését jelenti. Egy jól működő demokráciában azoknak a gondolatait és szakmai érveit is komolyan megfontolják, akik pillanatnyilag kisebbségben vannak.

A demokratikus vitában az érvek helyességét nem kizárólag azon kell lemérni, hogy ki mondja el azokat, hanem tartalmuk alapján. Ez lehetetlen akkor, ha a bizottság kormánypárti többsége a szakmai viták lefolytatása helyett azok elfojtására törekszik.

Bízunk abban, hogy az érveink hozzájárultak az ellenzéki pártok véleményének kialakulásához, de szomorúan vesszük tudomásul, hogy az húsz éves tapasztalaton alapuló szakmai érveknek a törvénygyárban ezúttal semmilyen szerep nem jutott. Továbbra is el fogjuk készíteni a szabadságjogokat érintő jogszabályok elemzéseit és megosztjuk azokat mindenkivel.  Bízunk abban, hogy javaslataink akkor is hasznosak lesznek majd, amikor olyan kormánya lesz Magyarországnak, amelyik arra törekszik, hogy helyrehozza a jogállamban bekövetkezett károkat.

Addig sem maradunk azonban eszköztelenek:  az új jogszabályi környezetben is azon fogunk dolgozni, hogy a polgárok segítségével aktívan formálja a bíróságok gyakorlatát a gyülekezési jog és a választójog védelmében. Ha kell, bíróságon támadjuk majd meg magukat a polgárok véleménynyilvánítását és a választási eljárás tisztaságát sértő jogszabályokat is. Ahogy eddig, most is meg fogjuk találni a módját, hogy a magyar polgárok segítségével azért dolgozzunk: Magyarország mindenki szabadon kinyilváníthassa véleményét és szabadon élhessen választójogával. Ha ez neked is fontos, legyél te is rendszeres támogatónk!

Szabó Attila

"Ameddig van fény, addig van remény" - nyertünk az Emberség Erejével Alapítványt képviselve!

"Ameddig van fény, addig van remény" - nyertünk az Emberség Erejével Alapítványt képviselve!

emberseg_1.jpgA régóta emberi jogi neveléssel, karitatív tevékenységekkel, tanoda üzemeltetésével foglalkozó Emberség Erejével Alapítvány még decemberben került a kormánypárti támadások középpontjába, azután, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól tovább-pályáztatásra kapott forrásokat. Előbb a pécsi közgyűlés fogadott el egy nyilatkozatot, melyben azt kérte a pécsiektől, hogy ne adjanak bérbe ingatlant a “Soros-féle kampányközpontnak” A nyilatkozat azt állította, hogy ezek a kampányközpontok azért jönnek létre, hogy beavatkozzanak a magyar választásokba és migránsok betelepítését segítsék elő. Erről természetesen az Emberség Ereje esetében szó sem volt, az ő tevékenységük éppen a helyi (Baranya megyei) közösségek erősítését szolgálja. A közgyűlés lépése (a nyilatkozat meghozatala, és annak következményei) miatt egyébként per van folyamatban, melyről itt olvashatsz.

Az új gyülekezési törvény meglopná a szabadságodat

Az új gyülekezési törvény meglopná a szabadságodat

36258370_10213432631545007_6773264606631559168_n.jpg

Mit jelent a tüntetés egy demokráciában? Azt, hogy a hatalmat akkor is szembesítheted a véleményeddel, ha éppen ellened dolgozik. Azt, hogy megmutathatod: a véleményeddel nem vagy egyedül, hanem tömegek állnak mögötted. A gyülekezési jog gyakorlása lehetőség arra, hogy két választás között is folyamatosan számon kérjük, kritizáljuk, nyomás alá helyezzük azokat, akik az adott pillanatban hatalmat gyakorolnak, a mi nevünkben is. A magyar demokrácia rövid történetében a tüntetések mindig is kiemelt szerepet játszottak közéletünk alakításában, a taxisblokádtól a 2006-os ellenzéki tüntetéseken keresztül a közelmúlt ligetvédő, devizahitelkárosult, vagy éppen a netadót, a CEU ellehetetlenítését ellenző tiltakozásokig. De meddig maradhat ez így?

A 2018. június 26-án este benyújtott törvényjavaslat -- ha jelenlegi formájában fogadják el -- jelentősen szűkíti a szabad gyülekezés lehetőségét, és egyúttal szélesre tárja a rendőrség önkényes döntéseinek kapuját a tüntetések önkényes megtiltásában.

csendesforradalmar_gomb.png

  • A törvény-javaslat fő tiltási okként határozza meg a közrend veszélyeztetését. Hogy mit jelent a “közrend”? Azt a törvényjavaslat nem határozza meg, de ad néhány példát, amiből az derül ki: szinte bármi veszélyezteti, ami a dolgok szokásos folyását megváltoztatja. Így például beláthatatlan, hogy a rendőrség nem értelmezné-e úgy, hogy a közrendet már az is veszélyezteti, ha az autók nem tudnak parkolni a kijelölt parkolóhelyeken, vagy a munkagépek nem tudnak munkát végezi egy közterületen. Nem tudhatjuk, lehetne-e még a jövőben tüntetni a Városligetért, a Liget Projekt helyszínén, ha a tervezett szabályozás maradna. A tartós Kossuth téri jelenléttel járó 2006-os tüntetéseket éppúgy ellehetetlenítené jelenlegi formájában az új javaslat.
  • A jogszabály-tervezet szerint veszélyezteti a közrendet, ha a közlekedés rendjét sérti a tüntetés. Ez alapján nagy valószínűséggel nem lennének megtarthatóak az új törvény hatálya alatt az elmúlt évek nagy létszámú utcán vonulós tüntetései: a CEU melletti tüntetés sem, a Netadó elleni tüntetés sem, a Budapest Pride felvonulás vagy a Békemenet sem.  
  • Szintén a közrend veszélyeztetését jelentené a jövőben az, ha a tüntetés alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja. Eddig csak a bíróságok működésének súlyos veszélyeztetése számított tiltó oknak. A tervezett szabályozás mellett már nem lenne lehetőségük a devizahitel-károsultaknak a Kúria épülete előtt tüntetni, ahogy 2014-ben tették.
  • Az is veszélyeztetné a közrendet, ha a tüntetés a diplomáciai mentességet élvező személy vonatkozásában vállalt kötelezettséget akadályozza. Ha ez a szöveg lett volna hatályban, akkor nagy eséllyel nem lehetett volna tüntetni Ukrajna nagykövetsége előtt a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő nyelvtörvény ellen sem.

 

Vannak, akik tudtak élni választójogukkal, vannak, akik nem

Vannak, akik tudtak élni választójogukkal, vannak, akik nem

 

valasztasz_1.jpg

A 2014-es országgyűlési választások óta azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek nincs magyarországi lakcímük, lehetőségük van levélben leadni a szavazatukat. Kibővült a politikai közösség a határon túli (és a külhoni) magyarokkal, akik beleszólási jogot kaptak a magyar politikai életbe is. De valóban mindannyian élhettek ezen jogukkal, vagy vannak kivételek? Mint idén kiderült, vannak.

Nem élhet valaki önállóan, ha mindenben helyette döntenek

Nem élhet valaki önállóan, ha mindenben helyette döntenek

1_4.jpg

Zavarba ejtő jelenség ütötte fel a fejét a kormány fogyatékosságügyi kommunikációjában. Bármilyen rendszerhiba említésére a következő menetrendszerű válasz érkezik: “igenám, de zajlik már a kitagolás!”. Mintha a kitagolás egy olyan varázsige lenne, ami minden problémát orvosol. Csak eleget kell mantrázni, behunyt szemmel, erős hittel...

Hogyan juss ki a zárt osztályról?

Hogyan juss ki a zárt osztályról?

3_1_1.jpg

“2002-ben egy nyílt pszichiátriai osztályon voltam. Éjszaka zaklatottnak éreztem magam, és nem tudtam aludni. Nem akartam felébreszteni a szobatársaimat, így fel-alá mászkáltam a folyosón. A nővér rám szólt, hogy ha nem megyek vissza a szobába, akkor a figyelőbe küld. Nem tudtam, hogy a figyelő ugyanaz, mint a zárt osztály.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában a felnőtt lakosság mintegy 27%-a küzdött valamilyen mentális nehézséggel csak az elmúlt évben. Az elérhető legfrissebb adatok szerint Magyarországon is több mint fél millió ember kap évente pszichiátriai/pszichológiai kezelést valamilyen egészségügyi intézményben. Még ennél is nagyobb azoknak a száma, akik problémáikkal magánúton, vagy egyáltalán nem fordulnak szakemberhez.

A pszichológiai nehézségek elterjedtségét nézve gyakorlatilag bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy élete során legalább egyszer bekerül a pszichiátriára.

Arról, hogy milyen jogsértések érhetnek a pszichiátrián, az alábbi blogunkban írtunk. Ez a blogbejegyzés egy könnyen érthető tájékoztatót is tartalmaz, mely hozzáférhetőbb lehet pszichoszociális és/vagy értelmi fogyatékossággal élő emberek számára.

Alábbi írásunkat tapasztalati szakértőkkel, Flórissal és Péterrel közösen készítettük: olyan emberekkel, akiket vetettek már alá kötelező gyógykezelésnek. Azokat az - elsősorban nem jogi - tippeket vesszük sorra, melyek segíthetnek neked, hogy hamarabb juss ki a zárt osztályról.

Minél előbb fordulj valakihez segítségért!

A pszichés problémák sosem a zárt osztályon kezdődnek. Lelki egészséged karbantartása folyamatos odafigyelést igényel: fontos, hogy megismerd a saját határaidat és eszközeid legyenek ahhoz, hogy önmagadról gondoskodni tudj. Mindenkinek vannak nehezebb szakaszai az életében, természetes és fontos, hogy igénybe tudjunk venni olyan szolgáltatásokat, amik ilyenkor támogatnak minket. Önismereted fejlesztése abban is segíthet, hogy minél korábban észlelni tudd magadon, hogyha baj van. Lényeges, hogy ne halogasd a segítségkérést: azt minél előbb tedd meg!

Nem vagy egyedül: a bura.hu oldalon sorstársak írásait is olvashatod, illetve több ingyenesen hívható lelkisegély-szolgálat elérhetőségeit is összegyűjtötték neked az oldal szerkesztői. Közösségi pszichiátriai szolgáltatásokat is igénybe vehetsz, például fordulhatsz az Ébredések Alapítványhoz.

Járj “kinti” pszichológushoz, pszichiáterhez!

Sajnos Magyarországon nem elérhető felnőttek számára ingyenes pszichoterápia. Azonban kis utánajárással jutányosabb áron is találhatunk szakembert, illetve sok pszichológus rugalmas tud lenni a díjazását illetően (pl. meg lehet vele állapodni részletfizetésben, vagy későbbi egyösszegű fizetésben). Hogyha úgy kezdődött el a kötelező gyógykezelésed, hogy nincsen kinti pszichiátered/pszichológusod, mindenképpen jelentkezz be egyhez. Segítő szakembert az interneten is tudsz keresni magadnak, ismerőseid segítségét is kérheted ebben. Ha van időpontot kinti szakemberhez, ezt mindenképpen mondd el a kezelőorvosodnak. Hangsúlyozd: tudod, hogy segítségre van szükséged (van “betegségbelátásod”), de ezt a segítséget ambuláns keretek között szeretnéd igénybe venni és már van is olyan szakember, aki fogadni tud és akivel dolgozni fogtok a nehézségeken.

csendesforradalmar_gomb.png

Kérj segítséget azoktól, akiket szeretsz!

“Ha lett volna két barátom, akiknél ott aludhattam volna, lehet, hogy nem is kellett volna bemennem a zárt osztályra” - mondta egyik tapasztalati szakértőnk, Flóris.  

A kötelező gyógykezelésed alatt nem biztos, hogy szeretnéd, hogy meglátogassanak: szégyellnéd, hogy így látnak azok az emberek, akiket szeretsz. Az is lehet, hogy éppen azok az emberek szeretnének meglátogatni, akik bántottak téged. Fontos, hogy jogod van dönteni arról, hogy kit fogadsz és kit nem. Azoktól az emberektől viszont, akikben tényleg megbízol, akkor sem érdemes izolálódni, ha most nehéz a helyzet. Fogadd el a segítségüket. Ha vannak körülötted olyan emberek, akik hazavárnak, akik támogatnak téged, a kezelőorvosod is nyugodtabban és várhatóan hamarabb fog hazaengedni.

Tudd: a kötelező gyógykezelés nem a diagnózisról, hanem a veszélyességről szól

A sürgősségi és a kötelező gyógykezelés akkor jöhet létre, hogyha a személy közvetlen veszélyeztető, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. Ez azt jelenti, hogy valaki önmagára, vagy másokra nézve veszélyt jelenthet. Ebben az eljárásban tehát nem az a lényeges, hogy van-e és milyen diagnózisod van: a veszélyeztető magatartás az, ami számít. Lehet, hogy szomorú vagy és zaklatott, de ha nincs veszélyeztető magatartás, akkor nem indokolt a kötelező gyógykezelésed. Ha nem akarsz bántani másokat vagy éppen önmagadat, ezt mondd el az orvosaidnak és a környezetednek, számolj be arról, hogy mi zajlik benned és kommunikáld, hogy mi segítene neked ebben a helyzetben.   

Légy együttműködő, de határozott!

“Egyszer azt mondtam az ápolónak: szerintem maga sokkal hülyébb mint mi. Erre azt válaszolta: szerintem is, azért dolgozom itt.”

Ismerd meg a helyet, ahol vagy: a kórházat és ismerd meg a szereplőket is. A “betegtársak” közül biztosan lesz, aki szimpatikus neked és akivel beszélgetni tudsz. Lehetnek olyanok is, akik zavarnak, vagy akár megrémisztenek: őket kerüld el. Ha bárkivel konfliktusod alakul ki, szólj egy ápolónak vagy orvosnak. Az ápolóknak az a feladata, hogy rendet tartsanak és segítsenek, hogyha valamire szükséged van. Fölöslegesen ne zargasd őket. Ha közülük bánik veled durván valaki, röviden, higgadtan és tényszerűen mondd el a kezelőorvosnak, főorvosnak, hogy mi történt. Az orvosokkal is beszélj határozottan, lényegretörően és őszintén a panaszaidról. Legyél udvarias, de állj ki magadért, ha úgy látod, hogy sérülnek a jogaid. Például jogod van tájékoztatást kapni arról, hogy milyen gyógyszereket adnak neked és miért. Azt is fontos jelezned, hogyha valamelyik gyógyszertől rosszul vagy.    

Tájékozódj!

Sokan a pszichiátrián történő kezelésüket kötelezőnek élik meg annak ellenére, hogy hivatalosan önkéntes gyógykezelésben vesznek részt. Ez azért lehetséges, mert sokszor jogilag nem kötelezőnek minősülő (önkéntes) gyógykezelés esetén is az orvos szavait lehet úgy értelmezni, hogy muszáj bent maradni. Ha már egy hete bent vagy és még nem volt bírósági szemle - az a kórházban zajló mini tárgyalás, melyen végzés születik a kötelező gyógykezelésbe vétel indokoltságáról - akkor nagy valószínűség szerint önkéntesen vagy a kórházban, s szabadon távozhatsz. Kivételt képez ez alól, hogyha gondnokság alatt állsz az egészségügyi önrendelkezés ügycsoportban. Ebben az esetben az is önkéntes gyógykezelésnek minősül, hogyha a gondnokod beleegyezik a kezelésbe, akkor is, hogyha te ellenzed azt. A kezelésed mindaddig fenntartható, amíg a gondnokod vagy a kezelőorvosod másként nem dönt.

Készülj fel a bírósági szemlére!

A bírósági szemlén születik döntés arról, hogy indokolt-e a kötelező gyógykezelésbe vétel. A szemlén részt vesz egy bíró/bírósági titkár, az igazságügyi elmeorvos szakértő, a kezelőorvosod, ügyvéd hiányában egy ügygondnok (ő egy olyan ügyvéd, akit az állam ingyen biztosít a számodra). Fontos, hogy a szemlére ügyvédet fogadhatsz. Ha nincs ügyvéded, akkor nagykorú hozzátartozódat is meghatalmazhatod, hogy képviseljen téged és legyen ott a szemlén. Azt is érdemes kérni az orvosodtól, hogy a szemle előtt kevesebb gyógyszert kapj: így jobban tudsz figyelni és hatékonyabban tudsz válaszolni a kérdésekre. Fontos, hogy a szemlén azt kell megvizsgálni a bíróságnak, hogy veszélyeztető magatartást mutatsz-e és hogy ez konkrétan miben nyilvánul meg, hiszen csak emiatt rendelhetik el a kötelező gyógykezelést. Azt is kérheted, hogy szóban hirdessék ki a végzést, így rögtön el lehet kezdeni írni a fellebbezésedet a bíróságra, nem kell a végzés kézbesítésére várni. Egyébként a bíróságnak 5 napja van megírni a végzést, ezután kétnapon belül rendeli el a kézbesítést, tehát összesen körülbelül 9 nap, mire az otthonodba kipostázzák a papírt. A bíróságnak 30 naponta hivatalból felül kell vizsgálnia a kötelező gyógykezelés indokoltságát. Ekkor ismét bírósági szemlét rendeznek, melyre ismét fontos készülni.

Tarts ki!

“A zárt osztályon semmid sincsen, csak a saját tested. De még az sem a sajátod.”

A kötelező pszichiátriai gyógykezelés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozás: a személyt ideiglenesen megfosztják szabadságától, s olyan kezeléseknek vetik alá, amiket ő nem feltétlenül akar. Fontos, hogy találj olyan pillanatokat, helyzeteket, mozzanatokat, amikből erőt meríthetsz. Az egyik szakértőnknek az segített, hogy időnként meghallgatta, megvigasztalta egyik-másik társát: töltekezni tudott abból, hogy ő volt segítő szerepben. Másik szakértőnk olyan Foucault által írt könyveket rakott ki a szobájában, amik a hatalom természetét elemzik. Ő mindvégig igyekezett vasalt ruhákban járni, s többször visszaemlékezett arra is, milyen volt, amikor a főorvos az ő workshopján vett részt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a humor megőrzése kulcsjelentőségű ebben a nehéz helyzetben. De ilyet csak az írhat le hitelesen, aki átélt már hasonlót.

Milanovich Dominika

 

Ki mit tud – rólad? Adatvédelem a GDPR tükrében

Ki mit tud – rólad? Adatvédelem a GDPR tükrében

1_3.jpg

Az adatvédelem egy mindenkit érintő és mindenkinek az  életét befolyásoló nagyon fontos kérdés. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a GDPR életbe lépését követően milyen sok helyről kaptunk adategyeztető értesítést, olyan helyekről is, amikre már nem is emlékeztünk, hogy az adatainkat kezelik.

Jogi őskáosz a pszichiátriákon: csekkold, hogy értek-e jogsértések!

Jogi őskáosz a pszichiátriákon: csekkold, hogy értek-e jogsértések!

5_1.jpg

Gabi válni készül. Egyik heves veszekedésük alkalmával a házastársa kihívja rá a mentőket. Azt mondja a megérkező egységnek, hogy Gabi öngyilkossággal fenyegetőzött és aggódik érte. A mentősök érzékelik, hogy Gabi nagyon feszült, ideges, egész testében remeg. Minél jobban tagad, annál inkább gyanússá válik.