A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

unnamed-3.png

1. Mit ír elő a civiltörvény?

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

  • Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.
  • Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.
  • Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.

A fenti kötelezettségek bármelyikének megszegése pénzbeli bírság kiszabásához vagy a szervezet megszüntetéséhez vezethet.

2. Mi a baj azzal, hogy regisztrálni kell? Mi bajotok lesz tőle, ha oda kell írni, hogy külföldről támogatott szervezet? 

Először is ki szereti, ha valamilyen tulajdonsága alapján listázzák? Az államnak alaposan meg kell tudnia indokolni, hogy miért készít listákat polgárokról, szervezetekről.

Másrészt az elmúlt években a kormányzati kommunikációban a “külföldi, külföldről támogatott” a Magyaroszág-ellenes, a magyar polgárok érdekei ellen való megfelelőjévé vált. Emiatt megbélyegző, hogy a civil szervezeteket arra kötelezik, tüntessék fel, hogy a külföldről is elfogadnak támogatást. Ez a megkülönböztetés elijeszthet ügyfeleket, partnereket attól, hogy a TASZ segítségét keressék. Mi évente több ezer embernek segítünk, akik bizalommal fordulnak hozzánk. A megbélyegzés és a lejárató kampány együtt okozhatja azt, hogy ezek az emberek nem akarnak, vagy mernek majd segítséget kérni tőlünk. Már most előfordul, hogy a megkereséseinkre az a válasz, hogy ugyan a segítségre szüksége van az érintettnek, de a “politikai klíma” miatt nem mer velünk együttműködni.

Harmadrészt, a külföldről támogatott szervezetekről készülő lista könnyen további szabályozás alapjává válhat. Oroszországban és Izraelben, ahol hasonló törvényeket hoztak, azt látjuk, hogy az első civiltörvényt továbbiak követték. További szigorítások lehetnek, például, hogy az érintett szervezetekkel való együttműködéshez külön engedélyt kell kérnie az állami szervek munkatársainak, vagy hogy korlátozzák e szervezetek forrásokhoz való hozzáférését.

3. Mi van a civil szervezetek már eddig is létező beszámolójában?

Évente - más gazdálkodókhoz hasonlóan - a civil szervezeteknek is pénzügyi beszámolót kell készíteniük. Ez a beszámoló elérhető a birosag.hu-n keresztül, illetve a szervezetek honlapján is közzé kell tenni. A beszámoló részletesen tartalmazza a szervezet által kapott támogatásokat, azt, hogy azok nemzetközi forrásból származnak-e, illetve arra is ki kell térni, hogy az adott támogatást mire használta fel a szervezet.

A TASZ ezen felül közérthető és rövidebb formában évente összesítést tesz közzé a gazdálkodására vonatkozó adatokról.

duhosharcos_gomb.png

4.Miért jogsértő a civiltörvény?

A jogsértő civiltörvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A jogrendszerben már jelenleg is meglévő szabályok megfelelnek az átláthatóság és a nemzet biztonságának garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre. Az átláthatóságot az szolgálja, hogy a szervezeteknek közzé kell tenniük pénzügyi adataikat, támogatóikat is feltüntetve, a nemzetbiztonságot és a pénzmosás elleni küzdelmet pedig nem a nyilvánosság, hanem az ezen célok biztosítására hivatott szervezetek, például az ügyészség megfelelő működése szolgálja. A törvényben előírt kötelezettségek szükségtelenek a célok érdekében és aránytalan terheket rónak a szervezetekre. 

5.Miért döntöttünk úgy, hogy bojkottáljuk a civiltörvényt?

Megvédjük a jogainkat és az igazunkat. Ha kell, magunkon bizonyítjuk, hogy a törvény jogsértő. A törvény által szabott kötelezettségek nem teljesítésével tudjuk kimeríteni valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Ez a kulcsa annak, hogy a megbélyegző civiltörvény elbukjon, és ezzel az összes érintett szervezet megfélemlítés nélkül végezhesse tovább a munkáját.

Az írott törvények nem mindig állják ki a jogszerűség, az alkotmányosság próbáját. A jogsértő, elfogadhatatlan szabályokkal szemben a történelem során gyakran tiltakoztak úgy az érintettek, hogy tudatosan megszegték azokat. Az elfogadhatatlan elnyomó törvényekkel szembeni engedetlenség a tiltakozás egyik formája.

Fontos, hogy a jelenlegi döntéssel senkinek a jogát nem sértjük meg. A transzparencia igényének is megalakulásunk óta messzemenőkig, önkéntesen eleget teszünk.

6.Miért szimbolikus ez a döntés?

A mostani döntés egy szimbolikus üzenet is. Ez egy polgári engedetlenségi akció. Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha valaki szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. A polgári engedetlenség jellemzője, hogy nem jár erőszakkal, és nem sérti mások jogait. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.

Vannak törvények, amik az elnyomásról szólnak, az a céljuk. A  civiltörvény is a független hangok elnyomásáról szól. Ahogyan számtalanszor a történelem során az elnyomás ellen fellépők nem tartottak be bizonyos törvényeket, úgy mi sem tartjuk be ezt.

7.Mi fog történni ezután?

A civiltörvény el fog bukni.

Minden jogérvényesítési lehetőséget ki fogunk használni: ha eljárást indítanak ellenünk, akkor a bíróságon érvényesítjük jogainkat a törvénnyel szemben, emellett az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.

Több, független intézmény is kimondta már korábban, hogy a civiltörvény jogsértő, emellett alapvető európai uniós normákat is sért. Az Európai Parlament május 17-én fogadott el egy határozatot Magyarország helyzetéről. Ebben a határozatban többek között felhívta a magyar Kormányt arra, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. Ezen felül az elfogadott határozat kimondja, hogy a magyarországi helyzet az Európai Unióról szóló Lisszaboni Szerződés 2. cikkében foglalt értékek, így a jogbiztonság, demokrácia és alapvető jogok súlyos megsértésével fenyeget. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2017. április 27-én fogadott el egy határozatot, amelyben kitért a közhatalmat gyakorlók által alkalmazott vádaskodó és megbélyegző retorikára, ami kétségeket ébreszt a törvény állítólagos céljával kapcsolatban. A magyar alapvető jogok biztosa is a törvény demokratikus vitát korlátozó voltára hívta fel a figyelmet. Az Emberi Jogok Biztosa, Nils Muiznieks is arra biztatja az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot. A kormány ugyan azt állítja, hogy a törvény tervezetének végső módosításakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásait, azonban ez a nincs így: a legfőbb kritikákkal nem foglalkoztak.

8. Amit megígérünk 1#: Továbbra is átláthatóan működünk.

A TASZ átláthatóságát nem az szolgálja, hogy “külföldről támogatott szervezetként” jelölik meg, hanem hogy évekre visszamenőleg közzéteszi részletes gazdálkodási adatait. A TASZ számára fontos kérdés saját átláthatósága. Mi nem gyakorolunk közhatalmat, és nem is törekszünk rá, ráadásul nem fogadunk el olyan magyar közpénzt, amelynek odaítélésébe magyar közhatalmi szervezetnek beleszólása van. Nekünk azért kell átláthatóan működnünk, mert a politikai nyilvánosság részeként tevékenykedünk, befolyásolni szeretnénk a szabadságjogok érvényesülését, a polgárok pedig, akik közösségének problémáival foglalkozunk, csak egy átláthatóan működő TASZ munkájának a hitelességét tudják megítélni. Saját magunk átláthatósága tehát számunkra hitelességi kérdés, ezért könnyen érthető formában is elérhetővé tesszük és folyamatosan frissítjük pénzügyi adatainkat.

9. Amit megígérünk 2#: Továbbra is megvédjük a magyar állampolgárok jogait.

Minden esetben a kiszolgáltatott emberek érdekeit képviseljük, akkor is, amikor azért küzdünk, hogy ne lehessen gyerekeket mondvacsinált okokkal elszakítani a családjuktól. Vagy akkor, amikor azt követeljük, hogy ne vonják el a fogyatékos emberek döntési jogát. Akkor is a magyar állampolgárok érdekeit képviseljük, amikor újságíróknak segítünk, akik korrupciós ügyeket próbálnak feltárni.

Nem ijedünk meg, akkor is ki fogunk állni az ügyfeleink mellett, ha ilyen fenyegetések érnek minket. Egy dolgot biztosan megígérhetünk: nem fogjuk feladni, nem tűnik el a TASZ Magyarországról. Továbbra is azért dolgozunk majd, hogy segítsünk azoknak, akiknek az állam nem tud vagy nem akar.  

10. Amit megígérünk 3#: Továbbra is bele fogunk szólni a közügyekbe.

A közügyekbe való beleszólás a legalapvetőbb állampolgári jog: ezt védi a TASZ, amikor a polgárok mellett felszólal és ezt a jogunkat gyakoroljuk, amikor véleményt mondunk közös ügyeinkről.

Mi abban segítjük az állampolgárokat, hogy élhessenek a jogaikkal és ezért ne érje őket hátrány. A felszólalásainkban kihangosítjuk az állampolgárok által érzékelt társadalmi problémákat. Ezeknek a megoldása és nem elnyomása a mindenkori kormány feladata.

A TASZ a legalapvetőbb szabadságjogát, a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolja akkor, amikor közügyekben megnyilvánul, felszólal jogsértések esetén, az alapvető jogok szempontjából kritizálja a hatalomgyakorlókat. A választási győzelem nem azzal jár, hogy a győztes lesz az egyedüli, aki véleményt nyilváníthat.  Hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy az érintetteket meghallgatva kell döntéseket hozni és tűrnie kell a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kritikát.

 

Családok mennek tönkre az állami szervek tehetetlensége miatt

Családok mennek tönkre az állami szervek tehetetlensége miatt

4272355292_11bc0b664c_b.jpg

Míg egy-egy gyerek szüleitől való elszakítására elég pár óra és egy kétsoros hatósági döntés, addig az – akár indokolatlanul - kiemelt gyermek visszakapására hónapokat, de inkább éveket kell várni. A szülőknek be kell tartani a játékszabályokat, határidőket,  de a hatóság úgy tűnik, nem köteles ugyanerre.

Ügyfeleink negyedik gyermekét 2012. áprilisában, a kórházból emelték ki, az édesanyja alig tölthetett vele pár napot. A kiemelését a hatóságnak egy hónap múlva kellett volna felülvizsgálnia, öt hónap lett belőle. Rögtön utána nagyobb testvéreit is elvették a szülőktől, megint csak ideiglenesen nevelőszülőkhöz helyezve őket. Az egy hónapos törvényi felülvizsgálati határidő itt már kilenc hónapra bővült! Végül elvették a legkisebb lányt is a szülőktől, az ő felülvizsgálata pedig hat hónapot csúszott. Mondani sem kell, hogy a félévet csúszó felülvizsgálatokon végül mindegyik gyermek nevelésbe, azaz hosszútávra állami gondozásba került.

Felülvizsgálat: Egy gyermek elszakítása a szüleitől a lehető legdurvább beavatkozás egy család életébe. Éppen ezért ha egy gyereket elvisznek a szüleitől, és ideiglenesen elhelyezik az állami gondozásban, azt egy hónapon belül felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak. Ilyenkor a hatóság utánajár, megszűntek vagy legalábbis csökkentek-e annyira a kiemelésre okot adó problémák, hogy végre hazagondozható legyen a gyermek. Az állami hatóság törvényi feladata ugyanis az, hogy mielőbb gondoskodjon a család újraegyesítéséről, ehhez minden lehető lépést mielőbb meg kell tennie. Ennek tipikus formája – az ideiglenes elhelyezés - egyhónapos, majd – a nevelésbe vétel -  éves rendszeres felülvizsgálata.

Az elmúlt években rengeteg hasonló esettel találkoztunk a terepen, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a törvényes hatósági felülvizsgálatok hónapokat csúsznak, vagy akár el is maradhatnak.

Ennek pedig óriási a súlya: az állami gondozásban nevelkedő gyermekek esetleges hazaadásáról dönthet ilyenkor a hatóság. Nem véletlen, hogy rengeteg szülő visszaszámolva várja a határozatban meghatározott napot, nem sejtve, hogy ahhoz a hatóság csak a legritkább esetben tartja magát.

Azért, mert ez rendszeresen ismétlődik, eljárást kezdeményeztünk a Borsod megyei kormányhivatalnál. Jeleztük, hogy az alá tartozó gyámhivatal rendre megsérti a törvényi kötelességét, hiszen féléveket késik a kérelmek elbírálásával, a felülvizsgálatok elvégzésével. A tíz oldalon át sorolt jogszabálysértésekre a kormányhivatal fél oldalban válaszolt. Eszerint megvizsgálták a jelzett eseteket, és ezek alapján nem találták indokoltnak a fellépést. Arról nem tájékoztatott minket a hivatal, hogy miként jutottak erre a végeredményre, ugyanis a felsorolt jogszabálysértések tényét nem tagadták. Éppen ezért a kormányhivatal törvényes működését felügyelő megyei főügyészséghez fordultunk. Jeleztük, hogy hiába kezdeményeztük a felügyeleti eljárást, a megyei hatóság – ismeretlen okból – nem látta indokoltnak annak kivizsgálását. 

kiabrandult_gomb.png

A főügyészség is visszadobta a kérésünket, azzal az indokkal, hogy a kormányhivatal nem kérelemre, hanem hivatalból jár el. Ergo ha nem találta indokoltnak az eljárást, az szíve joga, nem köteles tehát semmilyen intézkedést tenni. Végül írtunk a Legfőbb Ügyészségnek is. Megpróbáltuk elmagyarázni az állami hatóságok törvényes működését felügyelő legmagasabb szintű szervnek, hogy ugyan a kormányhivatal valóban nem köteles kérelemre megindítani az általunk javasolt eljárást, de a felügyeleti hatáskörének épp az a lényege, hogy amennyiben súlyos jogszabálysértésekről szerez (bárhonnan) tudomást, kutya kötelessége kivizsgálni azokat. Csak akkor nem lenne indokolt az eljárás megindítása, ha az általunk jelzett jogszabálysértések cáfolták volna. Ez viszont nem történt meg. Érveinket a Legfőbb Ügyészség sem vette figyelembe, és ők is elutasítottak bennünket.

Kimondhatjuk, hogy bár hallgatólagosan mindenkinek tudomása van a súlyos jogsértésekről, semelyik illetékes szerv nem óhajt foglalkozni ezzel az – egyébként országos - gyakorlattal.

A fenti esettel tökéletesen egybecseng a pár héttel korábban megjelent ombudsmani vizsgálat eredménye[1] is, mely egy panaszos szülő kérésére vizsgálta meg, mi tart több mint két évbe a gyámhatóságnak azon, hogy döntsön a szülők négy gyermekének sorsáról. A jelentés összefoglalja, hogy 2015. januárjában emelték ki a gyermekeket a családból, de a törvényi 30 nap helyett majd’ egy évvel később vizsgálta felül a hatóság a döntését, 2015. decemberében döntött csak a gyerekek nevelésbe vételéről. Ha lehetséges, ezen a ponton még inkább lelassult az ügyintézés, hiszen a 2016. januári fellebbezésére azóta sem kapott reakciót a szülő a gyámhatóságtól!

Az alapjogi biztos számonkérő kérdéseire a kormányhivatal is csak széttárt karral a túlterheltségére hivatkozott. Az ombudsman azonban rávilágított, hogy a gyerekek és szülők alapjogai súlyos sérelmének a túlterheltségen túl vannak további okai is. A gyámhatóság a hozzá érkező fellebbezést egy hónapig nem küldte tovább az illetékeseknek, amikor pedig nagy nehezen elküldte, akkor olyan hiányosan, amely lehetetlenné tett a szakértők vizsgálatát. A gyámhatóság határidőt sem tűzött a vizsgálatra, számon sem kérte a késedelmet.

Lehet hivatkozni tehát a – valóban fennálló - túlterheltségre, de ez kevés magyarázat arra, hogy miért ilyen hanyag módon kezelik az ügyeket.

Összességében az alapjogi biztos megállapította a szülők tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét, azáltal, hogy „nem hajlandó eljárni az állami szerv”. 

Ez a példa csak a legutóbbi hasonló eset a tucatnyiból, hiszen évek óta visszatérően[2], és országos szinten állapítja meg az ombudsman a gyermekek és szülők alapjogainak súlyos sérelmét a gyámhatóságok féléves- éves határidő-mulasztásai kapcsán.

A legfelháborítóbb talán a súlyos kettős mérce:  a szülők nem mulaszthatnak semmilyen eljárási határidőt, mert akkor elesnek a jogorvoslati lehetőségüktől, bezzeg az állami hatóságnak láthatóan nem kell betartani a rá vonatkozó törvényi határidőket. Ebben pedig családok mehetnek tönkre.

Boros Ilona

[1]  AJB-865/2017. számú ügy

[2] Ld. pl az ideiglenes hatályú elhelyezések elhúzódásra: 6579/2013. sz. jelentés, vagy a legfrissebb a gyámhatóságok ügyintézéséről: 3534/2016. sz.

"Utoljára mentem focizni"

"Utoljára mentem focizni"

unnamed-4.jpg

Képzeld el, hogy hétvégén, mint évek óta mindig, elmész a barátaiddal focizni. Ez lesz az első alkalom, amikor a szétrúgott öreg stoplis helyett végre megvillanthatod az új cipődet, így különösen várod, hogy végre pályára vonulj. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az új cipőtől vízhólyagod lesz. Tudod, hogy nem szabad piszkálni, ráadásul elég rosszul is néz ki, nagy és még vérzik is. Biztos, ami biztos alapon elmész a sürgősségire, ahol fertőtlenítik és bekötözik a lábad. Minden rendben, gondolod.

Ma Topház, holnap egy másik intézet

Ma Topház, holnap egy másik intézet

unnamed-2.jpg

Közel egy hónapot kellett várni arra, hogy az EMMI intézkedési tervvel álljon elő a Mental Disability Advocacy Centre által a gödi Topházban feltárt embertelen helyzet megoldásával kapcsolatban. Egy hónap azonban nagyon hosszú idő, ha egyike vagy annak a többszáz fogyatékossággal élő embernek, aki az intézetben lakik.

„Nem merek sehova sem befeküdni, pedig a sérv miatt kellene a műtét.”

„Nem merek sehova sem befeküdni, pedig a sérv miatt kellene a műtét.”

unnamed-3.jpg

 

Képzeld el, hogy egy rutinműtétre kell befeküdnöd egy kórházba. Régóta halogattad már, hiszen mindig volt jobb dolgod, mint egy kórteremben lábadozni. Győzködted magad, hogy bonyolult összeegyeztetni a napirendeddel, meg a szabadságodat sem pont így akarod eltölteni, de valójában kicsit félsz az altatástól, meg hogy biztos fájni fog a varrat, és egyébként is ki akar heteken át nejlonzacskót magára húzva zuhanyozni?

A szegény lány és a kórházi fertőzés

A szegény lány és a kórházi fertőzés

screen_shot_2017-05-26_at_15_30_19.png
Mesedélután! A szegény ember világszép leánya is kaphat kórházi fertőzést. Ebből a népmeséből kiderül, hogy a kórházi fertőzések áldozatainak milyen jogi lehetőségei vannak. Vajon győzedelmeskedik az igazság? Mit tehet a szegény ember, hova forduljon? Mit tett a tűzokádó sárkány az egészségügy állami szerveivel? A meséből kiderül!

A Drogmentes Maraton valós veszélyei

A Drogmentes Maraton valós veszélyei

screen_shot_2017-05-30_at_15_25_47.png

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is országos körútra indult a Drogmentes Maraton, amely elvileg a hazai droghelyzeten hivatott javítani. Az elért gyerekekre és családjaikra azonban nem csak a szakmai szemszögből kifejezetten káros üzenetek veszélyesek, hanem az is, hogy a mozgalom mögött a beszervezéseiről híres Szcientológia Egyház áll.