Választás van, tisztességes eljárás nincs

Választás van, tisztességes eljárás nincs

valasztasz.jpg

Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek  egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.

Jogsértő-e az Erzsébet-utalvánnyal győzködni a szavazókat?

Jogsértő-e az Erzsébet-utalvánnyal győzködni a szavazókat?

hands-suit-give-take-offer-present-presentation-1.jpg

Hódmezővásárhelyen nem csak a kampány dübörög, hanem a gazdaság is: minden nyugdíjas tízezer forintos Erzsébet-utalványt kap a helyi önkormányzattól, amely már nem is tudja hova tenni halmokban heverő költségvetési tartalékát. De van bármi baj azzal, ha kicsit könnyebbé teszi az önkormányzat a nyugdíjasok februárját? Jogsértő kampánytevékenységről van szó, vagy tisztességtelen, de jogilag kifogásolhatatlan gyakorlatról? És hogyan lehet fellépni a tisztességtelen kampány ellen?

Mitől kampány a kampány?

A kormánypárti kommunikáció igyekszik azt is tagadni, hogy a hódmezővásárhelyi osztogatás egyáltalán kampánytevékenységnek minősül. Idézzük Lázár János miniszter urat: “azt kérem, mindenki tartsa vissza magát, és ne sértse meg a hódmezővásárhelyi nyugdíjasokat azzal, hogy azt állítja, a 10 ezer forintos utalvánnyal szavazatot lehet tőlük venni”. A miniszter úr kérése azonban félreértésen alapul. Az utalvány-osztogatás nyilvánvalóan a kampány része. Minden eszköz, tevékenység a kampány része ugyanis, ha a kampányidőszakban kerül rá sor, és a választói akarat befolyásolására irányul, vagy akár arra alkalmas. Az Erzsébet-utalványok osztogatása nem azért a kampány része, mert a nyugdíjasokat ennyivel meg lehetne venni. Hanem azért, mert az osztogatás időzítését semmi más nem indokolhatja, mint az a cél, hogy az önkormányzat a választások eredményét, a választók döntését befolyásolja. Nem lenne mindez ilyen egyértelmű, ha az osztogatás nem kiemelkedő jelenség lenne, hanem a lakosságnak rendszeresen nyújtott változatos szolgáltatásokba illeszkedne. A nyugdíjasokat tehát nem az sértegeti, aki nevén nevezi a dolgokat -- hanem az a közhatalom-gyakorló, aki feltűnően a kampány közeledtével figyel a nyugdíjasok, vagy bármely más szavazói csoport jólétére.

Jogsértő-e az osztogató kampány?

Azt már kimondtuk: az Erzsébet-utalványok osztogatása Hódmezővásárhelyen a kampány része. De jogsértő-e az ilyen kampány? A válasz éppilyen egyértelmű: igen, jogsértő. Az önkormányzat ugyanis nem szállhat be egyetlen jelölt, párt javára sem a kampányba. Lehet, hogy az önkormányzati képviselő-testület többsége az egyik versengő jelölttel szimpatizál, de ettől még az önkormányzat kizárólag a köz érdekét szolgálhatja. Nem hozhat olyan döntéseket, amelyek célja egyik vagy másik jelölt győzelemhez segítése. A kampány céljaira különösen tilos a már kialakult bírósági gyakorlat szerint állami, önkormányzati infrastuktúrát, közpénzt felhasználni. A röplapokat a pártirodában, nem pedig az önkormányzati hivatal költségvetésén lehet nyomtatni; a kampány költségeit a párt költségvetéséből, nem pedig az önkormányzati költségvetésből kell kifizetni. Márpedig minden körülmény arra mutat, hogy az önkormányzat kifejezetten a Fidesz-KDNP javára igyekszik közpénzből befolyásolni a választói akaratot.

Az osztogatás jogsértő mivoltát ráadásul akkor is könnyen beláthatjuk, ha megnézzük: úgy általában mire való a kampány. A kampány  minden demokratikus választás előfutára. De csak akkor van értelme, ha minket, szavazókat segít a tájékozódásban, a felelős, tudatos választópolgári döntéshozatalban. Az utalványok, tojások, laptopok stb. osztogatása nyilvánvalóan nem segít ebben: legfeljebb manipulál, nem pedig meggyőz; nem segíti, hanem aláássa a felelős döntést.

duhosharcos_gomb.png

Mit tehetek a jogsértő, tisztességtelen kampány ellen?

A jogsértő, tisztességtelen kampányt viszont nem kell tétlenül néznünk. Minden magyar választópolgár joga, hogy fellépjen kifogások benyújtásával a jogszerűtlen kampány ellen. Ehhez kínálunk segítséget a TASZ választásokkal kapcsolatos honlapján, ahol számtalan más fellépési lehetőség mellett azt is elmondjuk, mikor jogsértő a kampány, és hogyan, mikor, kinek lehet kifogást tenni ez ellen. Sőt: minta-kifogást is kínálunk, hogy a lehető legkönnyebben tudj élni a jogaiddal.

Az utalvány-osztogatás ellen nehéz jogi lépéseket tenni, hiszen az osztogatás célját kellene bizonyítani. Ettől még nem kevésbé jogszerűtlen ez a kampánytevékenység -- de pont a bizonyítás nehézségével élnek vissza mindazok, akiknek közhatalmi pozícióikban éppen lehetősége van a hasonló osztogatásra. Nem csak jogi eszközökkel lehet azonban fellépni a tisztességtelen kampány ellen: útmutatónkban stratégiai tippeket is adunk a fellépéshez.

Sajnáljuk a nyugdíjasoktól azt a kis plusz pénzt?

Nem. Elítéljük a jogsértő, tisztességtelen kampányt -- de nem szabad megítélnünk azokat, akik rászorulnak a juttatásokra. Mindannyiunk feladata azonban, hogy meggyőzzük rászoruló polgártársainkat: az elfogadott juttatások nem kötelezik őket semmire, és mindig az éppen hatalmon lévőktől fognak érkezni. Szavazzanak csak bátran bárki másra (vagy akár az osztogatóra, ha őt tartják más miatt a legjobb jelöltnek), szabad belátásuk szerint.

A jogsértő, tisztességtelen kampány elleni fellépéshez itt találsz további információkat és segítséget!

Mráz Attila

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

27958637136_16c0e160f5_c.jpg

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Varázslattal a mumusok ellen!

Varázslattal a mumusok ellen!

unnamed-1_1.jpg

Aki olvasta gyerekként vagy szülőként a Harry Pottert, vagy látta a filmeket, pontosan tudja, mi a mumus, és hogyan kell ellene fellépni: a Commikulus varázsigével. A mumus egy olyan lény, ami mindig azzá változik, amitől a vele szemben álló a legjobban fél. Ha valaki a helyébe lép, a mumus átváltozik, mindenkivel szemben a számára legfélelmetesebb formát veszi fel. A hatalmát a varázsige azzal töri meg, hogy a félelmetes lényt leleplezi, egy vicces szituációba helyezi át, ettől pedig a mumus már nem is olyan félelmetes. Azoknak, akik más meséken nőttek fel: ugyanerről szól az is, amiben elhangzik, hogy a király meztelen.

Meghalt a gyógyászati kannabisz atyja, de az általa elindított változásokat már semmi sem állíthatja meg

Meghalt a gyógyászati kannabisz atyja, de az általa elindított változásokat már semmi sem állíthatja meg

812199888_29968b996e.jpg

Mára a világ legkülönbözőbb pontjain engedélyezik a marihuána orvosi használatát. Kevesen tudják, hogy a gyógyászati kannabisz mozgalma a kaliforniai meleg közösségből indult ki az AIDS-járvány felbukkanásakor. Írásunkkal a mozgalom kulcsfigurájára, a január végén elhunyt Dennis Peronra emlékezünk.

Fűdílerből emberi jogi aktivista

Dennis Peron New Yorkban született 1945-ben, de élete nagy részét Kaliforniában töltötte. A vietnami háborúból visszatérve egy San Franciscói hippikommunában nyitott éttermet, aminek második szintjén marihuánát árusított. Peront ezért többször bebörtönözték és egy rajtaütés során a lábát is meglőtték. Politikai aktivistává az 1980-as években kibontakozó AIDS-járvány tette, amiben szerelmét  és több barátját is elveszítette. Ekkoriban még alig lehetett tudni valamit a vírusról és az orvosok a félelem miatt gyakran visszautasították a betegek kezelését, akik számára ez egyet jelentett a halálos ítélettel. Peron évek óta tudott a marihuána palliatív alkalmazásáról és az AIDS-betegekkel foglalkozva hamar felismerte, hogy a kannabisz az alkalmazott gyógyszereknél hatékonyabban és kevesebb mellékhatással növeli az étvágyat, segíti az alvást és csillapítja a fájdalmakat. Megfigyelését évekkel később a tudomány is alátámasztotta, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az első gyógyászati kannabisz készítményt az AIDS-cel és a kemoterápiával járó tünetek – a hányinger és az étvágytalanság – kezelésére törzskönyvezték.

Az 1980-as évek alatt Peron egy pincérnő segítségével kannabisszal sütött browniekat juttatott el egy San Franciscói kórház AIDS-osztályára, hogy ezzel javítsa a betegek életminőségét. 1990-ben, két héttel párja halála után, Peron kampányt indított a kannabisz gyógyászati célú birtoklásának dekriminalizációjáért. Aktivistatársaival közösen népszavazást kezdeményezett, hogy Kalifornia vegye fel a kannabiszt a jóváhagyott gyógyszerek listájára és tegye receptre felírhatóvá az olyan betegségek és egészségügyi állapotok esetén, mint az AIDS, a glaukóma, a rák és a sclerosis multiplex. A receptre felírhatóság ekkor még nem, de az orvosi célú dekriminalizáció kezdeményezése 1991-ben sikerrel járt. San Francisco Felügyelőtanácsa utasította a rendőrséget, hogy hunyjanak szemet a gyógyászati célú kannabisz birtoklása felett.

csendesforradalmar_gomb.png

Helyi döntésből globális betegjogi mozgalom

Peron ezt követően megnyitotta a San Francisco Cannabis Buyer’s Club nevű gyógyászati kannabisz üzletét, elsődlegesen AIDS- és rákbetegek számára. A maga nemében ez volt az első ilyen vállalkozás a világon, ezért Peronra ráragasztották a „gyógyászati kannabisz atyja” nevet, amit élete végéig büszkén viselt. Peron részt vett a 215. Indítvány elkészítésében, amely a kannabisz orvosi felírásának engedélyezését tartalmazta. Kevéssel a népszavazás előtt razziát tartottak az üzletében és közel 20 kg marihuánát foglaltak le. Az akció mögött sokan politikai motivációt sejtettek, de a népszavazás ezzel együtt is 56%-kal átment, ezzel pedig Kaliforniában már 1996-ban engedélyezetté vált az orvosi engedéllyel rendelkező betegek számára a kannabisz birtoklása és előállítása. Az engedélyre jogosító betegségek sorában a rák, az anorexia, az AIDS, a krónikus fájdalom, a görcsök, a glaukóma, az ízületi gyulladás és a migrén szerepel, valamint „minden más betegség, amelyben a marihuána enyhülést hozhat”. A törvény a gondviselők számára is engedélyezi a kannabisz termesztését, valamint előírja a törvényhozók számára, hogy gondoskodjanak a kannabisz biztonságos és megfizethető forgalmazásáról.

Kalifornia beindította a gyógyászati kannabisz dominóját: még 1996-ban Arizonában is lehetővé vált a kannabisz orvosi felírása, 1998-ban pedig már Washingtonban, Oregonban, Alaszkában és Nevadában is engedélyezték a gyógyászati célú használatát. Mára az USA 50 államának többségében felírhatja az orvos a kannabiszt egészségügyileg indokolt esetekben.

A gyógyászati kannabisz az elmúlt évtizedben kitört az észak-amerikai kontinensről és már Dél-Amerika több pontján, Ausztráliában és közel tíz európai országban vált receptre felírhatóvá. Mióta a tudomány egyértelmű bizonyítékokkal szolgál a kannabisz jótékony egészségügyi hatásaira, nem kérdés, hogy orvosi célú alkalmazása a politikai és ideológiai akadályok elhárulásával világszerte el fog terjedni. Mi mindent megteszünk azért, hogy ez a pillanat Magyarországon is minél hamarabb bekövetkezzen.

Kardos Tamás

Photo credit: Scott Beale on VisualHunt / CC BY-NC-ND

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi

11186742126_384393bf01_c.jpg


Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a záhonyi rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.

Fordulat készül a francia drogpolitikában

Fordulat készül a francia drogpolitikában

france.jpg

Franciaország kezdi belátni, hogy több millió, a társadalomra veszélytelen állampolgárt értelmetlen börtönnel fenyegetni drogfogyasztás miatt, és a rendőrségi kapacitásokat fontosabb lenne a kereskedőkre fordítani.

A drogfogyasztó már nem célpont

A francia drogpolitika ezidáig a régióban egyedülálló szigoráról volt híres. A magyar törvényekhez hasonlóan a kábítószer fogyasztása és saját részre történő birtoklása itt is bűncselekménynek minősül, ami akár 1 év börtönbüntetést vagy 3750 euró pénzbüntetést is vonhat magával. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a drákói szigor ellenére Franciaország 1,4 millió rendszeres és 5 millió alkalmi használójával Európa egyik legnagyobb kannabiszfogyasztója és a bíróság rendszerint csak enyhébb pénzbírsággal sújtja a fogyasztókat. Emmanuel Macron már elnökségi kampánya során is előrevetítette a csekély mennyiséges kábítószerügyek esetére a dekriminalizációt, ami a láthatóan eredménytelen bűnügyi elrettentés helyett a realitásokból indul ki.

A napokban megszületett parlamenti jelentés törvénymódosítási javaslatai között szerepel a kábítószerek használatának a dekriminalizációja. A dokumentumot egy kormánypárti centrista és egy republikánus képviselő jegyzi, akiket a kormány bízott meg drogpolitika javaslatok kidolgozásával. A kábítószer-használók tekintetében a javaslatcsomag nem egységes, de azonos irányba mutat. A börtönbüntetés helyett mindkét képviselő pénzbírság kiszabását írná elő, ám míg az egyik javaslat szerint a fizetés elmaradása esetén nyitva maradna a lehetőség a büntetőeljárás megindítására, addig a másik képviselő ilyen esetben csak a bírság mértékét emelné, de nem adna lehetőséget büntetőeljárás indítására. Vagyis a dekriminalizációt javasolja, hogy a rendőrök a fogyasztók helyett a drogkereskedőkre tudjanak fókuszálni. A francia büntető törvénykönyv – a magyarhoz hasonlóan – nem tesz különbséget a kábítószerek között, így ez a törvényjavaslat nem csupán a kannabiszra, hanem minden kábítószerre vonatkozna. A javaslatok egy nagyobb büntetőügyi reformcsomag részét fogják képezni és várhatóan tavasszal kerülnek a parlament elé.

csendesforradalmar_gomb.png

Büntetőeljárás helyett pénzbírság

A javaslatokat áttekintve Gerard Collomb  belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a teljes dekriminalizáció helyett csupán az egyszerűsített pénzbírságok bevezetése várható, ami 150-200 euróra tehető. Ez viszont azt jelenti, hogy az esetek túlnyomó többségében ezentúl nem fog büntetőeljárás indulni birtoklás miatt.

A drogpolitikai reformok már korábban megkezdődtek Franciaországban, amikor 2016 októberében megnyílt az ország első felügyelt droghasználói szobája, aminek létesítéséért mi is évek óta kampányolunk Budapesten.

A Talking Drugs oldal összeállítást készített az elmúlt év drogpolitikai fejleményeiről. Az alábbi térképen jól látható, hogy Európa az enyhébb drogpolitikák irányába halad – így például Norvégia és Grúzia is dekriminalizált, Németország és Görögország pedig a gyógyászati kannabiszprogram elindítása mellett döntött.

 

Sokadszorra fejezzük ki reményünket aziránt, hogy a közeljövőben Magyarország is a drogpolitikai reformok útjára lép és napirendre veszi a dekriminalizáció, a gyógyászati célú kannabiszhasználat és a felügyelt droghasználói szobák létesítésének kérdéseit, ezek hiánya ugyanis alapvető jogok sérüléséhez vezet. Magyarországon az állam a felnőtt lakosság körülbelül 15%-át fenyegeti börtönnel olyan tevékenységért, aminek nincs áldozata, megvonja a segítséget a legproblémásabb szerhasználóktól és betegek ezreit fosztja meg a lehetőségtől, hogy kannabisszal enyhítsék krónikus betegségeik tüneteit. Mióta kutatások és gyakorlati tapasztalatok is igazolják a megengedőbb drogpolitika hatékonyságát és humánusságát, a szigor fenntartása nem más, mint szűklátókörűség és felelőtlenség.

Kardos Tamás

Az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugsága

Az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugsága

to_k_a_sz.png

Közelmúltban kiadott állásfoglalásunkra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenzéki pártokat ért szankcióról egy állami szervhez szokatlanul heves reakció érkezett az ÁSZ-tól. Közleményük azonban nem csak hevessége miatt sikerült emlékezetesre, hanem amiatt is, hogy minden bekezdésére jut egy olykor kérdésnek álcázott, könnyen megcáfolható  ̶á̶l̶l̶í̶t̶á̶s̶ hazugság.

Ne dőlj be az önkormányzati képviselődnek, ha százmilliós útfelújítást ígér

Ne dőlj be az önkormányzati képviselődnek, ha százmilliós útfelújítást ígér

fall-road-hill.jpg
Ügyfelünk, Sándor István számtalanszor kapott arra ígéretet, hogy Miskolc város önkormányzata fel fogja újítani az utcát, ahol lakik. Választások jöttek, önkormányzati képviselők mentek, de az ígéretek csak nem teljesültek. Mit tehet ilyenkor az egyszeri állampolgár?

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

16265638069_a7726fa5d7_b.jpg

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?