Drogriporter a Facebookon

Témáink

abortusz (9) adatigénylés (8) adatvédelem (15) aids (12) alaptörvény (7) alkohol (6) alkotmány (14) alkotmánybíróság (19) ártalomcsökkentés (9) Bagyinszky Feri (13) Bence Rita (8) betegjog (37) bíróság (26) család (5) cselekvőképesség (6) dekriminalizáció (5) demokrácia (22) diszkrimináció (32) dizájner drog (6) drog (50) drogpolitika (29) drogstratégia (6) dühöngeni (61) egészségügy (9) egyháztörvény (7) emberi (6) ensz (8) fidesz (7) filmezni (10) fogyatékos (17) fogyatékosság (58) fogyatékosügy (5) gondnokság (12) gyerekkelvagyok (6) gyermekvédelem (13) gyöngyöspata (9) gyöngyöspata bizottság (6) gyülekezési jog (11) hajléktalan (12) Hegyi Szabolcs (5) hepatitis (5) hidvégi fanny (5) HIV (5) hiv (5) HIV-prevenció (5) hiv/aids (24) információszabadság (26) intézet (7) intézménytelenítés (13) iskola (7) jogalkotás (8) jogállam (12) jogok (10) jogsértés (5) kábítószer (41) kampány (6) kannabisz (12) kitagolás (10) kórház (14) kórházi fertőzés (5) kormány (11) közérdekű adat (10) különös szomszédaink (6) kúria (7) kutatás (5) legalizáció (8) lelkiismereti szabadság (6) levélküldés (5) LMBT (15) marihuána (10) menekültek (11) mráz attila (11) népszavazás (8) nevetni (9) női önrendelkezés (8) oktatás (6) ombudsman (7) önkormányzat (9) önrendelkezés (6) parlament (8) per (15) polgári engedetlenség (5) polgári törvénykönyv (7) prevenció (19) rasszizmus (16) rendőrség (36) roma (18) roma jogvédelem (5) sajtószabadság (7) strasbourg (7) szabadságjogok (6) Szabó Máté (8) szavazás (9) szeretni (25) szólásszabadság (35) tanulni (68) TASZ (17) tasz (32) taszfilm (5) törvény (9) tüntetés (7) választás (5) választási regisztráció (7) választójog (11) védőoltás (5) verdes tamás (56) Címkefelhő

Adj 1%-ot a TASZ-nak!

TASZ_blog_jobb_oldal_egyszazalek.jpg

Támogasd munkánkat!


Légy a Szabadság Részvényese!

 

TASZ a Facebookon

Jogvédelem tudatos polgároknak

2017.01.12. 16:22 hegyiszabolcs

A Ligetvédők védelme

15826538_10157893204700234_1436251386789573647_n.jpg

  • A Ligetvédők a Városligetet védik attól, hogy a kormányzat ott építsen múzeumi negyedet –folyamatos helyszíni jelenléttel, erőszakmentes tiltakozó akciókkal, a polgári engedetlenség eszközeivel.
  • Békés gyülekezéshez való alkotmányos joguk gyakorlását a rendőrség rendszeresen korlátozza, úgyhogy ők is védelemre szorulnak: ők jogvédelemre.
  • A tiltakozáshoz való jogukat a TASZ védi.

A történelem arról tanúskodik, hogy azoknak az alapjogoknak a jó részét, amelyekkel mi itt és most rendelkezünk, az előző generációk kitartó utcai tiltakozásainak eredményeként szereztük meg: a gyerekmunka tilalma, az etnikai egyenlőség felé tett lépések, a nők szavazati joga – hogy csak párat említsünk – mind e követelések nyilvános kifejezésével váltak valóra. Ha a véleménynyilvánítás szabadsága a demokrácia panaszfóruma, akkor a tiltakozás és a békés gyülekezés joga a demokrácia hangosbeszélője. Ez a szegények és a marginalizált társadalmi csoportok eszköze – azoké, akik nem férnek hozzá közvetlenül a hatalom és a befolyás eszközeihez, azoké, akik kénytelenek kimenni az utcákra, hogy hallassák a hangjukat.” (Az idézet forrása)

A Városliget beépítésének ötlete és kivitelezésének kezdete 2016 egyik legjelentősebb hazai tiltakozási hullámát váltották ki. A ligetvédő aktivisták folyamatos jelenléttel tiltakoznak a munkálatok ellen, és tavaly többször konfliktusba keveredtek a kivitelező és biztonsági cégekkel: munkagépek útjába ülve akadályozták a munkavégzést a Közlekedési Múzeumnál és a volt Kertem területén is. Ezekben az esetekben a rendőrség rendre a Ligetvédők jogait korlátozta, békés tüntetéseiket feloszlatta, az erőszakmentes tiltakozásra kényszerrel reagált, majd büntető és szabálysértési eljárások tömegét indította ellenük. A rendőri felszólításokkal szembeni engedetlenség szabálysértése címén a rendőrség mintegy félszáz tüntetőre szabott ki ötven-százezer forintos pénzbírságokat.

A tömeges engedetlenségi szabálysértési eljárásokkal, a tiltakozás önkényes minősítésével és többtízezres pénzbírságokkal a rendőrség elég hatékonyan tudja elvenni a polgárok kedvét a tiltakozástól. Az eljárás nagyon hasonlít egy büntetőeljáráshoz, a védekezés felkészültséget igényel, maga az eljárás is időt és energiát emészt fel, a pénzbüntetés megterhelő szankció, és a szabálysértési priusz két évig tart. S ha mindez tömegesen történik, akkor a másokat elrettentő hatás sem egy lebecsülendő „eredmény”. Ugyanakkor, ha a bíróság úgy dönt, hogy a szabálysértések megállapítása önkényes volt, akkor annak is van hatása: megerősíti a tiltakozókat abban, hogy amit tesznek, helyes, és arra ösztönözhet másokat is, hogy csatlakozzanak, vagy maguk is álljanak ki a saját igazukért.

Az engedetlenségi ügyekben egy kifogás-mintával siettünk a Ligetvédők segítségére, így a pénzbírságot kiszabó rendőrségi határozatok a bíróság elé kerültek, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig szépen sorban meg is szüntette az aktivistákkal és szimpatizánsaikkal szembeni eljárásokat. A volt Kertem melletti tiltakozásokkal kapcsolatban a bíróság még formális érvekre támaszkodott. A rendőrség itt az ingatlanfejlesztő cég javára szóló birtokvédelmi határozat érvényesítésére hivatkozva számolta fel a tiltakozásokat, úgyhogy a bíróság is ezt a hivatkozást vizsgálta. A vizsgálat eredményeként pedig arra jutott, hogy a hatóságok nem a törvénynek megfelelően jártak el: nem is közölték a határozatot a törvényesen demonstráló ligetvédőkkel, és nem is hagytak időt az önkéntes teljesítésre. Ennek következtében a jogszerűen tiltakozó Ligetvédőkkel szembeni, testi kényszert is magában foglaló végrehajtásnak nem volt meg a kellő jogi alapja, szabálysértési felelősségüket emiatt kizárta.

A Közlekedési Múzeumnál tiltakozók elleni eljárásokban azonban nem lehetett megkerülni az alapjoggyakorlás és annak rendőrségi kezelésének érdemi megítélését. A bíróság nem is spórolta meg a mérlegelést. Egyfelől világossá tette, az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata nyomán, hogy az engedetlenség törvényi tényállása olyannyira tág, hogy a jogkövető állampolgár nem tudhatja, hogy egy rendőrrel szemben mikor minősül engedetlennek – a rendőr túl tág határok között foghatja rá valakire azt, hogy engedetlen (vagy éppen azt, hogy nem engedetlen). Másfelől a bíróság arra a megállapításra is támaszkodott, hogy a ligetvédők polgári engedetlenségben megnyilvánuló spontán demonstrációja a Múzeum parkolójában nem a rendészeti érdekek érvényesítése ellen irányult. (Ez kimondatlanul azt is jelenti, hogy a tiltakozásukkal nem is sértették a közrendet.) Mindebből vonta le a bíróság azt a következtetést, hogy a túl tágan megfogalmazott tényállás körébe a rendőrség önkényesen sorolta be a ligetvédő tiltakozásokat. A Ligetvédők tehát nem büntethetők amiatt, hogy egy egyébként jogszerű, békés demonstrációban vettek részt – a rendőrség járt el önkényesen akkor, amikor cselekményüket szabálysértésnek ítélte.

Ezzel persze nincs vége! A szabálysértési eljárások mellett büntetőeljárások is folyamatban vannak, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban panaszeljárások folynak, és persze bepereltük a rendőrséget a tüntetések jogszerűtlen feloszlatása miatt is. A feloszlatási per tisztán a tiltakozáshoz való alapjog gyakorlásának védelmét szolgálja. Álláspontunk szerint nem volt indokolatlan a rendőrség fellépése, hiszen a ligetvédő tüntetők, illetve a kivitelező és a biztonsági cég emberei ugyanarra a területre tartottak igényt, és a konfliktus a jogsértés veszélyével fenyegetett. Ugyanakkor azt is állítjuk, hogy a rendőrség nem a rá vonatkozó alapjogvédelmi kötelezettségeknek megfelelően járt el: ahhoz képest, hogy a tiltakozás erőszakmentes volt, és annak ellenére, hogy a gyülekezési jog gyakorlásával szemben gazdasági, üzleti, munkavégzési érdekek álltak szemben, a rendőrség különösebb mérlegelés nélkül azonnal a tiltakozók jogainak a korlátozásához nyúlt, és rögtön a lehető legsúlyosabb eszközt, a feloszlatást alkalmazta. Ezt nevezik az alapjog-korlátozás aránytalanságának, és ennek megállapítását várjuk a bíróságtól is.

Hegyi Szabolcs

 

Megosztás:

Címkék: rendőrség polgári engedetlenség gyülekezési jog ligevédők dühöngeni

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://ataszjelenti.blog.hu/api/trackback/id/tr3512120633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ballib cenzúrázók réme 21 2017.01.13. 09:47:14

Érdeklődnék kedves TASZ ?

Van olyan beruházás, építkezés, amit 10-20 fő nem tud megakadályozni a gyülekezési jogra hivatkozva ?

Komolyan érdekel, mert tudni szeretném, hogy csak a ballibeknek van joga minden beruházás megakadályozására, vagy bárki másnak is joga van ehez ?

Azaz ha van két darab 10-20 fős csoport, az egyik ballib, a másik pl jobboldali, akkor hosszú évtizedekre meg tudják akadályozni az összes fejlesztést felváltva ugye ?

Ma Baker 2017.01.13. 10:00:51

Amióta egy növényekkel teli üvegház, majd az általuk követelt faátültetések ellen tiltakoztak a ligetvédők, teljesen egyértelmű, hogy csak provokálni vannak ott.
Ebből logikusan következik, hogy a TASZ védelmébe veszi őket.
Húzz el TASZ! Vagy foglalkozz értelmes dolgokkal!

Miklós Széles 2017.01.13. 10:04:56

"a ligetvédők a városligetet védik"
Milyen alapon, ki kérte meg őket? SENKI
Takarodjanak el !

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu